A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a negyedik legjobb felsőoktatási intézmény Közép- és Kelet-Európában a spanyol Consejo Superior de Investigaciones Científicas Cybermetrics Lab szerint. A listát az egyetemek webes jelenléte alapján állítják össze, a kutatók különböző mutatókat vesznek figyelembe, többek között a Google Scholarban megtalálható cikkek és hivatkozások, valamint a legnépszerűbb keresőkkel megtalálható tudományos publikációk számát. A Cybermetrics Lab összesen tizenkétezer felsőoktatási intézmény állított sorba, a 2011-es világrangsorban a BME a 314., az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 360., a Szegedi Tudományegyetem pedig a 458. helyre került.

A CEU, a Szegedi Tudományegyetem és az ELTE

A QS Quacquarelli Symonds 2011-es felsőoktatási rangsorára is felkerült három magyar egyetem: a Közép-európai Egyetem (CEU) a QS filozófiai listájának 101-150. helyén, az Eötvös Loránd Tudományegyetem a földtudmányi, a Szegedi Tudományegyetem pedig a vegyészmérnöki képzések rangsorának 101-150., valamint 151-200. helyén szerepel. A QS Quacquarelli Symonds cég 2004 óta minden évben elkészíti a felsőoktatási intézmények világrangsorát, amelyet több szempont – például a munkáltatói vélemények, az oktatók és a hallgatók aránya, az előadók tudományos munkáinak idézési gyakorisága, valamint a külföldi hallgatók és oktatók száma – alapján állítanak össze. A QS legfrissebb rangsoráról és a magyar sikerekről itt és itt olvashatsz.

Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem a sanghaji Jiao Tong University által készített nemzetközi rangsorban is minden évben jól szerepel: a két intézmény rendszerint a legjobb háromszáz-négyszáz intézmény közé jut be, a ranglistát 2010-ben három amerikai egyetem, a Harvard, a Stanford és a Berkeley vezette, a legjobb európai egyetem pedig a Cambridge lett.

A Közép-európai Egyetem Politikatudományi Tanszékét 2009-ben a Center for Higher Education Development sorolta az ötvenkét legkiválóbb politológiai intézmény közé: a Die Zeit című német lapban publikált felmérés készítői négyezer európai felsőoktatási intézmény teljesítményét vetették össze: azok az egyetemek, amelyek legalább két csillagot kaptak, bekerültek a „kiválók csapatába”. A CEU Business School a QS üzleti képzéseket összegző rangsorában is évről évre szerepel, 2009-ben a harminckilencedik, 2010-ben pedig a huszonkettedik helyet szerezte meg, a Lidove noviny cseh napilap pedig a CEU jogi tanszékét választotta Közép-Európa legjobbjának márciusban: az elemzés előre meghatározott intézményeket állított sorba a 2009-ben kiadott publikációk alapján.


Ahova még soha nem jutott fel magyar egyetem

Az École des Mines de Paris felsőoktatási rangsora nagy valószínűséggel még évtizedekig elérhetetlen lesz a magyar egyetemek számára, a lista alapja ugyanis a világ legjelentősebb vállalatainak Forbes-listája. A kutatók mindössze egy szempontot vesznek figyelembe: minél több csúcsvezető van az öregdiákok között, annál több pontot kap az adott felsőoktatási intézmény. Például az amerikai Wal-Mart Stores vállalat legfelsőbb vezetője, H. Lee Scott kizárólag a Pittsburg State Universityre járt, ezért ez az egyetem teljes pontot kapott. A General Motors vezérigazgatója, G. Richard Wagoner a Duke-on és a Harvardon egyaránt tanult, ezért mindkét egyetem fél-fél pontot kapott.

Idén az amerikai és a japán egyetemek taroltak: az élen álló Harvard eredménye nem meglepő, hiszen a Times Higher Education (THE) és a QS világrangsorában is az első-második helyen szerepel, míg a japán intézmények - köztük a Tokyo és a Keio University - rendszerint kicsúsznak a top 10-ből. A negyedik helyezett a francia HEC, míg az ötödik a Kyoto University és a brit egyetemi rangsorok éllovasa, az Oxford lett. A 350-es listán több német, kínai és brit intézmény is szerepel, többek között a Cambridge, a kölni és a frankfurti egyetem, valamint a kínai Wuhan University.

Miért nincs európai uniós rangsor? Eddig nem készült olyan kutatás, amely kizárólag az Európai Unió országaiban működő felsőoktatási intézményeket rangsorolta volna az oktatás minősége alapján - a listára azonban már nem kell sokáig várni, az Európai Bizottság ugyanis 2008 végén pályázatot hirdetett a kutatási terv kidolgozására.

eduline