A tervezett május végi időpont helyett leghamarabb június első felében kerülhet újra a kabinet elé a felsőoktatási törvény koncepciója - tudta meg az MTI csütörtökön kormányzati forrásból.
A kabinet április 13-án tárgyalta első olvasatban az új felsőoktatási törvény koncepcióját. A tanácskozáson Orbán Viktor miniszterelnök új koncepció kidolgozását kérte Hoffmann Rózsa oktatási államtitkártól. A kormányfő egyebek mellett a hatástanulmányokat és a háttérszámításokat hiányolta. Hoffmann Rózsának az új koncepció elkészítésére két hét állt rendelkezésére.
Nagy Anna kormányszóvivő április 14-én azt mondta, teljesen természetes, hogy a kormány nem első lépésben dönt egy ilyen horderejű kérdésben, hiszen rendkívül összetett a magyar felsőoktatás jövője. Közölte: a kormány arra kérte a szaktárcát, hogy májusra dolgozza ki a felsőoktatás végleges koncepcióját.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium május elején - egyes felsőoktatási intézmények esetleges bezárását érintő sajtóinformációkkal kapcsolatos reagálásában - azt közölte, hogy a kormány várhatóan május végén tárgyalja a felsőoktatási koncepciót.
Az MTI kormányzati forrásból azonban úgy értesült, "elméletileg lehetséges, ám gyakorlatilag szinte kizárt", hogy a kabinet jövő héten újra tárgyaljon a tervezetről. Ez leghamarabb a június 6-i héten történhet meg. Ugyanakkor nemcsak a felsőoktatási, hanem a közoktatási törvény koncepciója is "csúszik", hiszen korábban a kormányszóvivő azt közölte, május közepén tárgyalhatja a kabinet a jogszabálytervezet végleges változatát. A dokumentum kormány elé kerülésének leghamarabbi időpontját az MTI-nek név nélkül nyilatkozó kormányzati forrás azonban nem tudta megmondani. Ahogyan az már korábban kiderült, az oktatási törvényjavaslatok így várhatóan az ősszel kerülnek az Országgyűlés elé.MTI
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
