A tervezett május végi időpont helyett leghamarabb június első felében kerülhet újra a kabinet elé a felsőoktatási törvény koncepciója - tudta meg az MTI csütörtökön kormányzati forrásból.
A kabinet április 13-án tárgyalta első olvasatban az új felsőoktatási törvény koncepcióját. A tanácskozáson Orbán Viktor miniszterelnök új koncepció kidolgozását kérte Hoffmann Rózsa oktatási államtitkártól. A kormányfő egyebek mellett a hatástanulmányokat és a háttérszámításokat hiányolta. Hoffmann Rózsának az új koncepció elkészítésére két hét állt rendelkezésére.
Nagy Anna kormányszóvivő április 14-én azt mondta, teljesen természetes, hogy a kormány nem első lépésben dönt egy ilyen horderejű kérdésben, hiszen rendkívül összetett a magyar felsőoktatás jövője. Közölte: a kormány arra kérte a szaktárcát, hogy májusra dolgozza ki a felsőoktatás végleges koncepcióját.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium május elején - egyes felsőoktatási intézmények esetleges bezárását érintő sajtóinformációkkal kapcsolatos reagálásában - azt közölte, hogy a kormány várhatóan május végén tárgyalja a felsőoktatási koncepciót.
Az MTI kormányzati forrásból azonban úgy értesült, "elméletileg lehetséges, ám gyakorlatilag szinte kizárt", hogy a kabinet jövő héten újra tárgyaljon a tervezetről. Ez leghamarabb a június 6-i héten történhet meg. Ugyanakkor nemcsak a felsőoktatási, hanem a közoktatási törvény koncepciója is "csúszik", hiszen korábban a kormányszóvivő azt közölte, május közepén tárgyalhatja a kabinet a jogszabálytervezet végleges változatát. A dokumentum kormány elé kerülésének leghamarabbi időpontját az MTI-nek név nélkül nyilatkozó kormányzati forrás azonban nem tudta megmondani. Ahogyan az már korábban kiderült, az oktatási törvényjavaslatok így várhatóan az ősszel kerülnek az Országgyűlés elé.MTI
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
