A tervezett május végi időpont helyett leghamarabb június első felében kerülhet újra a kabinet elé a felsőoktatási törvény koncepciója - tudta meg az MTI csütörtökön kormányzati forrásból.
A kabinet április 13-án tárgyalta első olvasatban az új felsőoktatási törvény koncepcióját. A tanácskozáson Orbán Viktor miniszterelnök új koncepció kidolgozását kérte Hoffmann Rózsa oktatási államtitkártól. A kormányfő egyebek mellett a hatástanulmányokat és a háttérszámításokat hiányolta. Hoffmann Rózsának az új koncepció elkészítésére két hét állt rendelkezésére.
Nagy Anna kormányszóvivő április 14-én azt mondta, teljesen természetes, hogy a kormány nem első lépésben dönt egy ilyen horderejű kérdésben, hiszen rendkívül összetett a magyar felsőoktatás jövője. Közölte: a kormány arra kérte a szaktárcát, hogy májusra dolgozza ki a felsőoktatás végleges koncepcióját.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium május elején - egyes felsőoktatási intézmények esetleges bezárását érintő sajtóinformációkkal kapcsolatos reagálásában - azt közölte, hogy a kormány várhatóan május végén tárgyalja a felsőoktatási koncepciót.
Az MTI kormányzati forrásból azonban úgy értesült, "elméletileg lehetséges, ám gyakorlatilag szinte kizárt", hogy a kabinet jövő héten újra tárgyaljon a tervezetről. Ez leghamarabb a június 6-i héten történhet meg. Ugyanakkor nemcsak a felsőoktatási, hanem a közoktatási törvény koncepciója is "csúszik", hiszen korábban a kormányszóvivő azt közölte, május közepén tárgyalhatja a kabinet a jogszabálytervezet végleges változatát. A dokumentum kormány elé kerülésének leghamarabbi időpontját az MTI-nek név nélkül nyilatkozó kormányzati forrás azonban nem tudta megmondani. Ahogyan az már korábban kiderült, az oktatási törvényjavaslatok így várhatóan az ősszel kerülnek az Országgyűlés elé.MTI
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
