Az LMP szerint megbukott a kormány oktatáspolitikája - mondta keddi, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium előtt tartott sajtótájékoztatóján Osztolykán Ágnes.
Az ellenzéki képviselő a sajtótájékoztatón bemutatott egy "Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár, NEFMI, első évfolyamos hallgató" nevére kiállított, plakát nagyságú leckekönyvet, amelynek szövege szerint a szakállamtitkár több - köztük a "kormányzati érdekérvényesítés más tárcákkal szemben", "stratégiai gondolkodás és az egyetemi autonómia tiszteletben tartása" elnevezésű tárgyakból - megbukott.
Az LMP-s képviselő Hoffmann Rózsát idézve, azt mondta: "bízunk abban, hogy a bukás egy lehetőség a tanulásra és a felzárkózásra". Osztolykán Ágnes szerint a kormány továbbra sem határozott meg egyértelmű oktatáspolitikai irányvonalat, mert a KDNP és a Fidesz elképzelései eltérnek egymástól, miközben "megjelent egy újfajta oktatáspolitikai irányzat, amit Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter képvisel a Széll Kálmán Tervvel".Az utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy a Corvinus Egyetemet "be kívánják darálni a rendszerbe". Hozzátette, hogy bár hétfőn ezt cáfolták, még mindig nem lehet biztosan tudni, hogy az intézményt nem integrálják-e be más egyetemekbe.
A tervezett átalakítások kapcsán kijelentette, hogy meglátásuk szerint a kormányzat nem szakmai érvekkel támasztja alá az elképzeléseit. Felhívta a figyelmet, hogy a kiszivárgott hírek szerint felére akarják csökkenteni az egyetemek számát. Szavai szerint a kormány érvelése "olyan tévhiteken alapul", hogy a Magyarországon tömeges a diplomás munkanélküliség. Kijelentette, hogy a munkaerőpiacon még mindig sokkal jobban el lehet helyezkedni felsőfokú végzettséggel, mint anélkül. Megfelelő minőségbiztosítási rendszer és szakmai alapok nélkül nem lehet megmondani, hogy hány diplomásra van szükség - mutatott rá. Egyúttal megjegyezte, hogy az utóbbi két évtizedben megnyílt egy mobilitási csatorna, akár elsőgenerációs értelmiségiek is bekerülhettek a felsőoktatás rendszerébe. Az LMP szerint a kormány ezt a csatornát próbálja szűkíteni és így a felsőoktatás csak egy kisszámú elitréteg privilégiumává fog válni.MTI
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
