Nem felelnek meg a valóságnak az egyes felsőoktatási intézmények bezárásáról felröppent hírek; ilyen kormányzati szándék nem volt, nincs és nem is lesz - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Hoffmann Rózsa rektorokkal tartott megbeszélése után azt mondta, az intézményvezetőkkel "közösen kell keresnünk azokat a lehetőségeket, hogy hogyan lehet megfelelni annak a szempontnak, hogy ne 210 helyen elaprózott, több mint 300 szakon folyó képzés" legyen a felsőoktatásban, ami "irracionális, gazdaságtalan" és a minőségi elvárásoknak sem felel meg.
Szavai szerint még májusban elkészül az államtitkárság javaslata a felsőoktatási törvényre vonatkozóan. "Bízom benne, hogy a kormány is tárgyalni fogja érdemben" - mondta Hoffmann Rózsa, hozzátéve, hogy valószínűleg már ezen a héten lesznek további konzultációk a témában "a kormány egyik-másik szereplőjével".
"Nyilvánvalóan nem lesz öröm egyik vagy másik egyetemnek, főiskolának előbb vagy utóbb azzal szembesülnie", hogy valamelyik szakját vagy karát meg kell szüntetnie, mert "nem tartható, hogy ugyanazon a szakon az országban húsz-harminc helyen folyik képzés" - fogalmazott Hoffmann Rózsa.
Kérdésre válaszolva elmondta: az államtitkárság számára lényeges, hogy az értékes és a társadalmi szempontból fontos képzések megmaradjanak. "Hogy ez milyen szerkezetben marad meg, az másodlagos kérdés", ezeket a lehetőségeket pedig a rektorokkal megtárgyalják - hangsúlyozta.
Annak a vélelmének is hangot adott, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) bezárásáról a hírek azért röppenhettek fel, mert első körben a kutatóegyetemek vezetőit hívták meg a tárgyalásokra, és ebbe a körbe nem tartozik bele ez az egyetem. "Ettől kezdve megindultak a találgatások", és akkor jöttek azok a vélekedések, hogy "az esetleges átszervezés bezárást eredményez" - mondta.
Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár ehhez kapcsolódóan megjegyezte: Mészáros Tamás, a BCE rektora a megbeszélésen elmondta, a 2000. évi integráció során "nagyon komoly kezdeményezéseket éltek át ők maguk", szó volt akkoriban az ELTE-vel, és a Műegyetemmel végrehajtandó szorosabb együttműködés lehetőségéről is.
Hoffmann Rózsa leszögezte: "az egyetemek alapítása a parlamentnek a dolga", a felsőoktatási törvényben pedig nevesíteni kell az egyetemeket és a főiskolákat. Amíg nem hozzák meg végérvényesen a törvényt, addig nem alakul ki a felsőoktatási intézmények végső névsora sem. A most kidolgozás alatt álló felsőoktatási törvényben benne van az a lehetőség is, hogy a felsőoktatási struktúra nem változik - mutatott rá.
Az államtitkár közlése szerint hosszú konzultációsorozat első fázisának értek kedden a végére, amely során valamennyi állami egyetem és főiskola rektorával találkoztak. Ezek véleményfelmérő megbeszélések voltak, az elhangzottakat az államtitkárság összegyűjti, a maguk számára is strukturálják, s ezután újra konzultálnak a rektorokkal.
A felsőoktatási intézményekkel együttműködve, az ő véleményüket kikérve "leszünk kénytelenek meghozni azokat a döntéseket", amelyek a versenyképes, magas színvonalú, de racionálisan és átláthatóan működő rendszer kiépítését eredményezik majd - mondta Hoffmann Rózsa.
Dux László arról is beszélt, hogy a felsőoktatási intézmények fenntartása jelentős áldozatokat kíván az adózók részéről, az ország gazdasági helyzete pedig pillanatnyilag nem tesz lehetővé nagyobb ráfordításokat, "sőt a ráfordítások szűkítésével kell számolni a Széll Kálmán Terv keretében". A cél, hogy "a lehető legkevesebb értéknek a csorbításával tudjuk ezt a nehéz időszakot átélni", ebben pedig "nagyon együttműködőeknek mutatkoznak a felsőoktatási intézmények".
mti
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
