Az államtitkárság az egyeztetés után az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a felek véleményt cseréltek a felsőoktatási képzés szerkezetéről, az intézményszámról, a keretszámok megállapításáról, módjáról, a felsőoktatás minőségének javításáról. A felsorolt kérdésekben az álláspontok nem álltak egymástól távol - tette hozzá.

A rektorok egyetértettek azzal, hogy együtt kell keresni a felsőoktatási szerkezet szükségszerű racionalizálásának útjait - áll a közleményben, amely nem tér ki arra, mely intézmények rektorai voltak hivatalosak a megbeszélésre. Az államtitkárság tájékoztatása szerint a konzultációt a következő napokban folytatják a többi felsőoktatási intézmény vezetőivel.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár csütörtök reggel az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: a rektorokkal korábban megkezdett konzultáció folytatásaként arról tanácskozik, hogyan lehet a legkisebb fájdalommal elvégezni a szükséges racionalizálást. Véleménye szerint a magyar felsőoktatás racionalizálásért kiált, mivel annak szerkezete túlméretezett, intézményei pedig szétszórtak.

Az államtitkár ennek ellenére úgy fogalmazott, jelenleg csak ötleteket és javaslatokat gyűjtenek a racionalizálás mikéntjéről, és egyáltalán nem biztos abban, hogy bármilyen integráció lesz a felsőoktatásban, de ha ez megtörténne, akkor az szerinte nem jelentené feltétlenül az önállóságukat elvesztő intézmények bezárását.

Hoffmann Rózsa szükségtelennek nevezte azon karok további támogatását, amelyeken kevés a hallgató, illetve amelyek munkaerő-piaci problémákkal küzdenek, de arra is felhívta a figyelmet, hogy az állami segítségtől esetleg eleső egyetemek vagy főiskolák magánintézményként folytathatják működésüket.

A Corvinus egyetem állami támogatásának esetleges megszüntetésére vonatkozó kérdésre reagálva azt mondta, az "nagyon messze van attól, hogy javaslat legyen", erre a kérdésre csak egy-két hónapon belül születhet meg a válasz.

Tizenkét egyetem, négy főiskola maradna meg?

A felsőoktatási intézményrendszer átalakításáról az origo.hu írt szerdán, arra hivatkozva, hogy birtokába került egy erről szóló koncepció. Eszerint a mostani 29 állami fenntartású felsőoktatási intézmény helyett mindössze 16 maradna (12 egyetem és 4 főiskola). A hírportál úgy tudja, az oktatási államtitkár a múlt héten egyeztetésre hívta a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Pannon Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Semmelweis Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a gödöllői Szent István Egyetem vezetőjét. A 12. egyetem a még nem létező Nemzeti Közszolgálati Egyetem lenne.

A honlap információi szerint a tíz állami főiskolából négy maradna meg: a tanár- és a tanítóképzés centrumává váló egri, a nyíregyházi, a Budapesti Gazdasági Főiskola és egy egyelőre meg nem határozott központú kelet-magyarországi intézmény. A többi egyetem és főiskola karainak egy része beolvadna a megmaradók valamelyikébe. A hírportál hozzátette, hogy az egyetemi-főiskolai struktúra átalakítása a Széll Kálmán Terv miatt szükséges.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szerdán azt közölte, hogy a kormány várhatóan május végén tárgyalja a felsőoktatási koncepciót. A kutatóegyetemek csütörtökön közös állásfoglalást adtak ki, amelyben a többi között az szerepel, hogy az ország hosszabb távú jövőjét szolgáló új felsőoktatási törvény koncepciója több vonatkozásban is a Széll Kálmán Terv rövid távú törekvéseinek kíván megfelelni, így a forráskivonásnak alárendelten ír elő strukturális átalakításokat.

MTI