Egy nappal azután, hogy elmondta problémáit az iskolapszichológusnak, kiugrott kollégiumi szobája ablakán egy 19 éves dél-koreai egyetemista. Ő a negyedik diák január óta, aki rossz jegyei miatt vetett véget az életének.
Az elsősorban természettudományi és informatikai képzéseket indító Korea Advances Institute of Science and Technology (KAIST) az utóbbi hónapokban nem a hallgatók egyre javuló tanulmányi eredményei, hanem diáköngyilkosságok miatt került többször az újságok címlapjára. Január óta összesen négy diák lett öngyilkos az elitintézmény campusán: januárban egy 19 éves fiú vett be több tucat altatót, márciusban két egyetemista vetette ki magát az ablakon – írja a
.
Mindannyian érdemjegyeik miatt vetettek véget az életüknek, a KAIST hallgatóira ugyanis óriási nyomás nehezedik. A jelenlegi rektor, Suh Nam-pyo szigorú rendszert vezetett be: azok a diákok, akik hármasnál rosszabb eredményt érnek el a vizsgákon, minden századnyi rontásért 60 000 wont, vagyis körülbelül 15 ezer forintot fizetnek az intézménynek.
A koreai diákokon egyébként is nagy a nyomás: a legtöbb iskolában reggel hétkor kezdődik a tanítás, a legtöbben azonban még este tízkor is a magántanárukkal gyakorolnak, majd hajnal kettőig tanulnak a másnapi dolgozatokra. A legtöbb dél-koreai diák álma, hogy egy, a KAIST-hoz hasonló felsőoktatási intézménybe vegyék fel a középiskola után.
Az oktatási minisztérium adatai szerint 2010-ben három általános iskolás és 143 középiskolás vetett véget az életének. „Egyre hajlamosabbak vagyunk azt hinni, hogy ha nem mi vagyunk a legjobbak, vesztesek vagyunk. Egyre több kapcsolat szakad meg, már a diákok sem tudják megosztani egymással problémáikat” – mondta Kwak Keum-joo, a szöuli egyetem pszichológusa.
A KAIST rektorának a parlament oktatási bizottsága előtt kellett beszámolnia a történtekről – nemrég ugyanis az intézmény egyik professzora is öngyilkos lett.
Oroszországban az új érettségi rendszer miatt lett öngyilkos több diák. Összefoglalónkat itt olvashatod el.
eduline
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
