Egy nappal azután, hogy elmondta problémáit az iskolapszichológusnak, kiugrott kollégiumi szobája ablakán egy 19 éves dél-koreai egyetemista. Ő a negyedik diák január óta, aki rossz jegyei miatt vetett véget az életének.
Az elsősorban természettudományi és informatikai képzéseket indító Korea Advances Institute of Science and Technology (KAIST) az utóbbi hónapokban nem a hallgatók egyre javuló tanulmányi eredményei, hanem diáköngyilkosságok miatt került többször az újságok címlapjára. Január óta összesen négy diák lett öngyilkos az elitintézmény campusán: januárban egy 19 éves fiú vett be több tucat altatót, márciusban két egyetemista vetette ki magát az ablakon – írja a
.
Mindannyian érdemjegyeik miatt vetettek véget az életüknek, a KAIST hallgatóira ugyanis óriási nyomás nehezedik. A jelenlegi rektor, Suh Nam-pyo szigorú rendszert vezetett be: azok a diákok, akik hármasnál rosszabb eredményt érnek el a vizsgákon, minden századnyi rontásért 60 000 wont, vagyis körülbelül 15 ezer forintot fizetnek az intézménynek.
A koreai diákokon egyébként is nagy a nyomás: a legtöbb iskolában reggel hétkor kezdődik a tanítás, a legtöbben azonban még este tízkor is a magántanárukkal gyakorolnak, majd hajnal kettőig tanulnak a másnapi dolgozatokra. A legtöbb dél-koreai diák álma, hogy egy, a KAIST-hoz hasonló felsőoktatási intézménybe vegyék fel a középiskola után.
Az oktatási minisztérium adatai szerint 2010-ben három általános iskolás és 143 középiskolás vetett véget az életének. „Egyre hajlamosabbak vagyunk azt hinni, hogy ha nem mi vagyunk a legjobbak, vesztesek vagyunk. Egyre több kapcsolat szakad meg, már a diákok sem tudják megosztani egymással problémáikat” – mondta Kwak Keum-joo, a szöuli egyetem pszichológusa.
A KAIST rektorának a parlament oktatási bizottsága előtt kellett beszámolnia a történtekről – nemrég ugyanis az intézmény egyik professzora is öngyilkos lett.
Oroszországban az új érettségi rendszer miatt lett öngyilkos több diák. Összefoglalónkat itt olvashatod el.
eduline
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
