Monitoring vizsgálatot indít a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) ősszel a művészeti képzéseknél - mondta Bazsa György, a testület elnöke az Országgyűlés szakbizottsága előtt kedden.
A MAB elnöke vizsgálatról azt mondta, hogy számos problémát tapasztaltak ezen a területen, ezért döntöttek úgy, hogy áttekintik ezeket a képzéseket. A művészeti szakterületi teljesítmény megítéléséhez szükséges adatközlésről a testület legutóbbi, március végi ülésén határozatot is hozott.
Bazsa György beszámolójában kiemelte: a MAB tevékenységében a hangsúly egyre inkább az intézményi akkreditációra helyeződik át. A szakindítási kérelmek ugyanis "elfogynak", idén négy hónap alatt 15 ilyen beadvány érkezett, míg tavaly összesen 37. Az testület első embere ugyanakkor az intézmények minősítését is hatalmas feladatnak nevezte, és kiemelte: közel 70 intézményt kell majd megvizsgálni.
A művészeti képzéseket indító egyetemek és főiskolák rangsorát itt találod.
Hatvanmilliót zároltak
A MAB 180 millió forintos költségvetéséből 60 millió forintot zároltak, ez 32 százalékot jelent, ami messze meghaladja az átlagos 10 százalékos elvonást. Az elnök szóvá tette azt is, hogy mindig későn, általában csak májusban kapják meg a költségvetési támogatást. Azokra a kritikai felvetésekre, hogy a MAB akadémiai szemléletű lenne, azt mondta: ebben van igazság, de amíg nincsenek külön elméleti és gyakorlati szakok, addig a MAB-nak is egységesnek kell lennie. Bazsa György összegzése szerint a felsőoktatás minősége ugyanolyan heterogén, mint máshol, és a szórás máshol is ekkora.
Milyen új szakokat indítottak ebben az évben az egyetemek és főiskolák? Összefoglalónkat itt találod.
Az elnök úgy látta, hogy mindenütt gond a hallgatók lassú végzése, s ezzel összefüggésben problémának nevezte, hogy az egyetemi képzés anyagát belezsúfolták az alapképzésbe.
Hallgatói pályakövetési rendszert javasolt, arról, hogy a hallgató hogyan halad tanulmányaival a felsőoktatási intézményben. Ezt akár a törvényben is lehetne rögzíteni, és sokat segítene a felsőoktatás minőségén és eredményességén - jegyezte meg.
Magyarországon külön gond a nyelvtudás, hogy a hallgatók nyelvvizsga hiányában nem kapják meg diplomájukat - tette hozzá. Egyetértett Pokorni Zoltán (Fidesz) a testület elnökével abban, hogy a rektori konferencia, a MAB és a szaktárca közösen tekintse át a kérdést. Bazsa György azt mondta, hogy az új felsőoktatási törvénytől azt várják, világosan váljon el a hatósági feladat, ami a szaktárcáé, valamint az akkreditáció.
Úgy fogalmazott: a MAB nem cél, hanem eszköz, hogy a felsőoktatás jól működjön. Ha a testület jól működik, az garancia arra, hogy a magyar diplomákat elfogadják Európában. "A mércét 200 centiméterre tettük, és ezt akkor is tartani fogjuk, ha ez valahol frusztrációt okoz" - fogalmazott a MAB elnöke.
A MAB honlapja szerint a felsőoktatás minőségéért felelős független szakmai testület. A szervezet ötévenként, munkaterve alapján értékeli a felsőoktatási intézményben folyó képzési, tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenységet, azt, hogy a felsőoktatási intézmény mely képzési, illetve tudományterületen, képzési szinten rendelkezik a szükséges feltételekkel, valamint a képzési, tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenység fejlesztésére a minőségfejlesztési programban meghatározott intézkedések megvalósulását.
MTI
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
