„A MAB úgy rendezi át a felsőoktatási képzések világát, hogy annak vajmi kevés köze van az ország és a gazdaság valós igényeihez” – így jellemezte az egyetemi és főiskolai szakok indításának engedélyezésével foglalkozó akkreditációs bizottság munkáját a Dunaújvárosi Főiskola rektora az eduline-nak március elején. Bognár László szerint a főiskolák egyértelműen hátrányból indulnak egy-egy akkreditációs eljárásban, a bizottság munkájában ugyanis zömmel egyetemi professzorok ülnek.
Nem a Dunaújvárosi Főiskola rektora az egyetlen, aki újragondolná a Magyar Akkreditációs Bizottság szerepét. Legutóbb Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke nyilatkozott úgy, hogy a MAB feladatait tisztázni kell – Debrecen polgármestere azt nehezményezte, hogy a Debreceni Egyetemnek a bizottság többszöri nekifutásra sem engedélyezte a sporttudományi szak elindulását.
Komoly vita jön: ki dönt majd a szakok engedélyezéséről?
Túry Gergely
Megnyirbált szerepkör?
A MAB szerepének újragondolására utal az új felsőoktatási törvény tervezetének januári változata is, amelyet a bizottság a „hatásköre megcsonkításaként” értékelt. Többek között azt kifogásolják, hogy a tervezet szerint mind a szakmai értékelésre alapozott minőséghitelesítés, mind az állami engedélyezés az oktatásért felelős miniszter hatáskörébe kerül, függetlenül attól, hogy a minisztériumoknak nincs olyan szakértői háttere, mint amilyennel a MAB az akkreditációt végzi.
A bizottság tagjai indokolatlannak döntésnek nevezik, hogy – bár tanácsadói szerepük megmarad – a szakindítás engedélyezésének jogát megvonnák tőlük, annál is inkább, mert véleményük szerint ez a döntés az európai gyakorlattal is ellenkezne. „Az akkreditáció az Európai Unió mind a 27 tagállamában az arra létesített szakértői testületek hatásköre és felelőssége, az engedélyezés pedig döntően az állami hatóság joga” – mondta Bazsa György elnök.
A bizottság azzal sem ért egyet, hogy a tervezet szerint a jövőben az engedélyezési jogkört gyakorló miniszter a MAB testületébe hat, a Felülvizsgálati Bizottságba pedig egy tagot jelölne. „Ez a miniszter közvetlen befolyását, egyúttal a MAB szakmai függetlenségének, a minőség súlyának csökkentését jelentené” – olvasható az állásfoglalásban. A bizottság tagjai különösen érthetetlennek tartják, hogy a doktori iskolák létesítésének és működésének akkreditációját is megvonnák tőlük, ugyanis „a doktori képzés feltételeinek és eredményeinek értékelése egyértelműen tudományos kérdés, ilyenben pedig az alkotmány szerint is csak a tudományos közösség képviselői dönthetnek.”
| A bolognai rendszer 2006-os bevezetése óta számos akkreditációs folyamatot indítottak el az egyetemek és főiskolák: évről évre nő az alap- és mesterszakok száma az intézményekben. A karok a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsághoz nyújthatják be szakindítási kérelmüket. A MAB elektronikus rendszerébe feltöltött beadványt legalább két független és anonim szakértő bírálja el. „Ennek során megvizsgálják a kérelem tartalmi részét, valamint azt, hogy az intézményben adottak-e a szakindításhoz szükséges személyi és infrastrukturális feltételek” – magyarázza Bazsa György, a MAB elnöke. A bírálat alapján az illetékes szakbizottság vagy szakbizottságok alakítják ki javaslatukat a MAB 19 tagú testülete számára, amely megvitatja, majd szavazással, határozat formájában kialakítja a bizottság szakértői véleményét. A bizottságnak 190 napja van arra, hogy eldöntse, engedélyezi-e a szak indítását. Ha a beadványt elutasítják, az intézmény első, majd másodfokú felülvizsgálatot is kérhet – ez utóbbit a miniszterhez nyújthatja be. |
A bizottság szerint ha a MAB javaslatait figyelmen kívül hagyva fogadnák el a törvényt, „az a magyar felsőoktatás minőséghitelességének európai elismertségét kockáztatná, valamint a magyar diplomák munkaerő-piaci elfogadottságának, és a bizottság ENQA (európai felsőoktatási minőségbiztosítási szövetség) tagságának elvesztését vonhatná maga után.”
Nem nyilatkoznak
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkárságának tájékoztatása szerint „a MAB szerepének újragondolása, a magyar felsőoktatás minőségének megőrzése, javítása fontos eleme a készülő felsőoktatási törvénynek.” Szerettük volna megtudni, hogy pontosan miért van szükség a MAB feladatainak újragondolására, illetve azt is, hogy ha elfogadják a törvényt, az akkreditációval kapcsolatos változásokból mit érzékelnek majd a gyakorlatban az egyetemek és főiskolák, ám azt a választ kaptuk, hogy csak „az előkészítő egyeztetések lezárulta után” nyilatkoznak.
Szűcs Dóra
eduline
