A Pécsi Tudományegyetem (PTE) gyermekklinikájáról nem tanácsoltak el rezidenseket - közölte az egyetem orvosi kara szerdán.
A PTE közleménye szerint a távozó rezidensek kapcsán az elmúlt napokban olyan állítások jelentek meg, amelyek alkalmasak a közvélemény félretájékoztatására, nem tényszerűek. A Magyar Rezidens Szövetség a múlt héten közölte: a PTE hónapokon át visszatartotta több gyermekgyógyász rezidens ötven százalékos hiányszakmás bérkiegészítését, ráadásul olyan munkaszerződést kívánt velük aláíratni, amelyben ez a tétel nem is szerepelt. Miután a rezidensek ezt nem akarták aláírni, eltanácsolták őket. Vizsgálatuk eredménye szerint több aggályos körülmény is felmerült, többek között a munkaszerződéssel és az egyetem szakképzéssel kapcsolatos feladataival összefüggésben.
A PTE közleményében azt írta: a három rezidens tavaly november óta közalkalmazotti viszonyban dolgozott a klinikán, "ám kinevezésüket többszöri egyeztetést követően sem írták alá". Ezt követően a munkáltató írásban is felszólította őket a kinevezés aláírására, amelynek határideje még nem járt le. Az egyetem szerint a mostanáig alá nem írt szerződésekkel ők garanciát vállaltak arra, hogy a rezidenseknek megkezdett szakképzésük teljes ideje alatt fizetett állást biztosítanak, hogy a szakképesítésüket biztosan megszerezhessék. A rezidensképzésről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.
Ezen szerződések megalkotásában az egyetem "a fennálló jogszabályi környezetnek megfelelően járt el, időtartama a vonatkozó kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően került kialakításra, megegyezik a szakképzés idejével", azaz a PTE nem "röghöz kívánta kötni" a rezidenseket - hangsúlyozták.
A PTE egyúttal leszögezte, az egyetem orvosi kara "helyteleníti a fiatal orvosok röghöz kötésének bármilyen formáját". Emellett az intézmény tudja azt is, hogy a fokozódó orvoselvándorlás "milyen tragikus következményekkel járhat a magyar egészségügyre nézve". Erre hivatkozva a pécsi egyetem az ügy minden érintettjétől, illetve megszólalójától azt kéri: észrevételeit a tényszerűségre alapozza. Az ügyben az egyetem cáfolta például azt is: ha egy rezidens élethelyzete úgy hozza, nem tenné lehetővé a rezidens számára a szakterületváltást. Az egyetem több alkalommal is kijelentette, nem látja akadályát a szakváltásnak, és minderre példák is akadnak - írták. A PTE közlése szerint mindent megtettek annak érdekében, hogy a hiányszakmák esetében a munkabéren felül járó 50 százalékos támogatást megadja az arra jogosult rezidenseknek. Az intézmény ez irányú "elkötelezettségét" mutatja az is, hogy az összegek folyósítását a lehető legrövidebb adminisztratív átfutási időkkel hajtották végre - tették hozzá. A közlemény szerint, miután az illetékes minisztérium ez év januárjában írta alá a támogatás utalásához szükséges szerződést, a PTE az addig elmaradt támogatást visszamenőlegesen is folyósította. Kifejtették: a november-december havi támogatás január 6-án érkezett meg a minisztériumtól, azt február első felében egy összegben kapták meg a rezidensek. A januári járandóságot február 24-én, három nappal annak elutalása után fizették ki, míg a februárra járó összeg folyósítása épp folyamatban van, miután az a múlt héten érkezett meg az egyetemre. A szakképzés kapcsán felvetődött aggályok kapcsán megjegyezték, a gyermekklinikán a rezidensek a nap 24 órájában magasan képzett szakemberekhez fordulhatnak szakmai segítségért. Az egyetem közlése szerint az érintett rezidensek a havonta küldött igazoló jelentéseiken saját kezű aláírásukkal tanúsították, hogy több szakvizsgával és megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkező orvosok irányították szakmai fejlődésüket. Páva Hanna egészségügyért felelős helyettes államtitkár múlt pénteken az MTI-nek elmondta, felveszik a kapcsolatot az egyetemmel, és jelentést kérnek a történtekről.MTI
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
