Áll a bál az egyetemeken: szalonnával és savanyúsággal tiltakoznak a diákok

Több mint huszonötezer romániai egyetemista és főiskolás tüntetett hétfőn Bukarestben, Temesváron, Gyulafehérváron és Marosvásárhelyen – a hallgatók a decemberben elfogadott új oktatási törvény ellen tiltakoztak, amely kizárja őket a felsőoktatási intézményeket vezető szenátusokból. Ukrajnában is demonstrálnak a diákok, ott az oktatási miniszter távozását és az új felsőoktatási törvény tervezetének visszavonását követelik.

  • Eduline

A romániai hallgatók hétfőn fehér karszalagot viseltek, kedden lepedőket terítenek az erkélyekre a tiltakozás és a diákok közti szolidaritás jeleként. „Többször jeleztük az új jogszabállyal kapcsolatos problémánkat az oktatási minisztériumban, ahogy az államfő hivatalában is, de semmilyen hivatalos választ nem kaptunk, éppen ezért tiltakozásba kezdünk” – áll a tüntetést szervező Romániai Egyetemista Szervezetek Országos Szövetségének közleményében. A demonstrálók szerint a hosszas vita után elfogadott új oktatási törvény teljesen kizárja őket az egyetemeket, főiskolákat irányító szenátusból, ráadásul a rektorválasztáson sem vehetnek részt.

A hallgatói szervezetek március 7-től határozatlan ideig tüntetnek a tárca épülete előtt, emellett csütörtökön zakuszkát, savanyúságot, szalámit és szalonnát tartalmazó csomagot küldenek az oktatási minisztériumba – így illusztrálva a szüleitől csomagot kapó diák életkörülményeit. A kolozsvári egyetemisták kedden csatlakoznak a tüntetéssorozathoz, péntekre szerveznek nagyobb megmozdulást.

Ukrajnában és Romániában is az új oktatási törvény ellen tüntetnek a hallgatók
rferl.org

Ukrajnában is áll a bál

A kijevi parlament előtt is tüntettek a hallgatók, dobolással és jelszavak skandálásával követelték Dmitro Tabacsnik oktatási miniszter távozását. Mások táblákat emeltek a fejük fölé "Ingyenes oktatás - mindenkinek", "Az élősködő képviselők nem hagyják élni a diákokat" és "Ha nincsenek diákok - nincs jövő" felirattal.

Az egyetemisták az elfogadásra váró felsőoktatási törvény tervezete ellen tiltakoztak, a diákszervezetek szerint ugyanis a jogszabály megszüntetné az ingyenes oktatáshoz fűződő jogot: a tervezet alapján az eddiginél jóval többet fizetnének egy-egy szemeszterért a költségtérítéses képzésben részt vevők, a hallgatói önkormányzatok pedig a jövőben nem kapnának anyagi segítséget a működéshez a felsőoktatási intézményektől.

2010 végén a brit és az olasz hallgatók is tüntettek: december 10-én este az utóbbi évek legsúlyosabb zavargásai törtek ki Londonban, az egyetemisták és főiskolások a tandíjak felső határának emelése ellen tiltakoztak. A megmozdulás résztvevői a Regent és az Oxford Streeten több üzletet feldúltak, számos kirakatot betörtek, és megtámadták Károly brit trónörökös autóját is. Olaszországban is többször utcára vonultak a diákok - ők a Mariastella Gelmini oktatási miniszter által kezdeményezett felsőoktatási reform ellen demonstráltak. December 22-én körülbelül húszezer demonstráló gyűlt össze a La Sapienzia egyetemnél, miután a rendőrség Róma több utcáját lezárta, a szenátus épülete elé pedig kordont húzott. 2010 legnagyobb egyetemi botrányairól itt olvashatsz.

eduline

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.