Több mint huszonötezer romániai egyetemista és főiskolás tüntetett hétfőn Bukarestben, Temesváron, Gyulafehérváron és Marosvásárhelyen – a hallgatók a decemberben elfogadott új oktatási törvény ellen tiltakoztak, amely kizárja őket a felsőoktatási intézményeket vezető szenátusokból. Ukrajnában is demonstrálnak a diákok, ott az oktatási miniszter távozását és az új felsőoktatási törvény tervezetének visszavonását követelik.
A romániai hallgatók hétfőn fehér karszalagot viseltek, kedden lepedőket terítenek az erkélyekre a tiltakozás és a diákok közti szolidaritás jeleként. „Többször jeleztük az új jogszabállyal kapcsolatos problémánkat az oktatási minisztériumban, ahogy az államfő hivatalában is, de semmilyen hivatalos választ nem kaptunk, éppen ezért tiltakozásba kezdünk” – áll a tüntetést szervező Romániai Egyetemista Szervezetek Országos Szövetségének közleményében. A demonstrálók szerint a hosszas vita után elfogadott új oktatási törvény teljesen kizárja őket az egyetemeket, főiskolákat irányító szenátusból, ráadásul a rektorválasztáson sem vehetnek részt.
A hallgatói szervezetek március 7-től határozatlan ideig tüntetnek a tárca épülete előtt, emellett csütörtökön zakuszkát, savanyúságot, szalámit és szalonnát tartalmazó csomagot küldenek az oktatási minisztériumba – így illusztrálva a szüleitől csomagot kapó diák életkörülményeit. A kolozsvári egyetemisták kedden csatlakoznak a tüntetéssorozathoz, péntekre szerveznek nagyobb megmozdulást.
Ukrajnában is áll a bál
A kijevi parlament előtt is tüntettek a hallgatók, dobolással és jelszavak skandálásával követelték Dmitro Tabacsnik oktatási miniszter távozását. Mások táblákat emeltek a fejük fölé "Ingyenes oktatás - mindenkinek", "Az élősködő képviselők nem hagyják élni a diákokat" és "Ha nincsenek diákok - nincs jövő" felirattal.
Az egyetemisták az elfogadásra váró felsőoktatási törvény tervezete ellen tiltakoztak, a diákszervezetek szerint ugyanis a jogszabály megszüntetné az ingyenes oktatáshoz fűződő jogot: a tervezet alapján az eddiginél jóval többet fizetnének egy-egy szemeszterért a költségtérítéses képzésben részt vevők, a hallgatói önkormányzatok pedig a jövőben nem kapnának anyagi segítséget a működéshez a felsőoktatási intézményektől.2010 végén a brit és az olasz hallgatók is tüntettek: december 10-én este az utóbbi évek legsúlyosabb zavargásai törtek ki Londonban, az egyetemisták és főiskolások a tandíjak felső határának emelése ellen tiltakoztak. A megmozdulás résztvevői a Regent és az Oxford Streeten több üzletet feldúltak, számos kirakatot betörtek, és megtámadták Károly brit trónörökös autóját is. Olaszországban is többször utcára vonultak a diákok - ők a Mariastella Gelmini oktatási miniszter által kezdeményezett felsőoktatási reform ellen demonstráltak. December 22-én körülbelül húszezer demonstráló gyűlt össze a La Sapienzia egyetemnél, miután a rendőrség Róma több utcáját lezárta, a szenátus épülete elé pedig kordont húzott. 2010 legnagyobb egyetemi botrányairól itt olvashatsz. |
eduline
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
