Több mint huszonötezer romániai egyetemista és főiskolás tüntetett hétfőn Bukarestben, Temesváron, Gyulafehérváron és Marosvásárhelyen – a hallgatók a decemberben elfogadott új oktatási törvény ellen tiltakoztak, amely kizárja őket a felsőoktatási intézményeket vezető szenátusokból. Ukrajnában is demonstrálnak a diákok, ott az oktatási miniszter távozását és az új felsőoktatási törvény tervezetének visszavonását követelik.
A romániai hallgatók hétfőn fehér karszalagot viseltek, kedden lepedőket terítenek az erkélyekre a tiltakozás és a diákok közti szolidaritás jeleként. „Többször jeleztük az új jogszabállyal kapcsolatos problémánkat az oktatási minisztériumban, ahogy az államfő hivatalában is, de semmilyen hivatalos választ nem kaptunk, éppen ezért tiltakozásba kezdünk” – áll a tüntetést szervező Romániai Egyetemista Szervezetek Országos Szövetségének közleményében. A demonstrálók szerint a hosszas vita után elfogadott új oktatási törvény teljesen kizárja őket az egyetemeket, főiskolákat irányító szenátusból, ráadásul a rektorválasztáson sem vehetnek részt.
A hallgatói szervezetek március 7-től határozatlan ideig tüntetnek a tárca épülete előtt, emellett csütörtökön zakuszkát, savanyúságot, szalámit és szalonnát tartalmazó csomagot küldenek az oktatási minisztériumba – így illusztrálva a szüleitől csomagot kapó diák életkörülményeit. A kolozsvári egyetemisták kedden csatlakoznak a tüntetéssorozathoz, péntekre szerveznek nagyobb megmozdulást.
Ukrajnában is áll a bál
A kijevi parlament előtt is tüntettek a hallgatók, dobolással és jelszavak skandálásával követelték Dmitro Tabacsnik oktatási miniszter távozását. Mások táblákat emeltek a fejük fölé "Ingyenes oktatás - mindenkinek", "Az élősködő képviselők nem hagyják élni a diákokat" és "Ha nincsenek diákok - nincs jövő" felirattal.
Az egyetemisták az elfogadásra váró felsőoktatási törvény tervezete ellen tiltakoztak, a diákszervezetek szerint ugyanis a jogszabály megszüntetné az ingyenes oktatáshoz fűződő jogot: a tervezet alapján az eddiginél jóval többet fizetnének egy-egy szemeszterért a költségtérítéses képzésben részt vevők, a hallgatói önkormányzatok pedig a jövőben nem kapnának anyagi segítséget a működéshez a felsőoktatási intézményektől.
2010 végén a brit és az olasz hallgatók is tüntettek: december 10-én este az utóbbi évek legsúlyosabb zavargásai törtek ki Londonban, az egyetemisták és főiskolások a tandíjak felső határának emelése ellen tiltakoztak. A megmozdulás résztvevői a Regent és az Oxford Streeten több üzletet feldúltak, számos kirakatot betörtek, és megtámadták Károly brit trónörökös autóját is. Olaszországban is többször utcára vonultak a diákok - ők a Mariastella Gelmini oktatási miniszter által kezdeményezett felsőoktatási reform ellen demonstráltak. December 22-én körülbelül húszezer demonstráló gyűlt össze a La Sapienzia egyetemnél, miután a rendőrség Róma több utcáját lezárta, a szenátus épülete elé pedig kordont húzott. 2010 legnagyobb egyetemi botrányairól itt olvashatsz. |
eduline
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
