Több mint huszonötezer romániai egyetemista és főiskolás tüntetett hétfőn Bukarestben, Temesváron, Gyulafehérváron és Marosvásárhelyen – a hallgatók a decemberben elfogadott új oktatási törvény ellen tiltakoztak, amely kizárja őket a felsőoktatási intézményeket vezető szenátusokból. Ukrajnában is demonstrálnak a diákok, ott az oktatási miniszter távozását és az új felsőoktatási törvény tervezetének visszavonását követelik.
A romániai hallgatók hétfőn fehér karszalagot viseltek, kedden lepedőket terítenek az erkélyekre a tiltakozás és a diákok közti szolidaritás jeleként. „Többször jeleztük az új jogszabállyal kapcsolatos problémánkat az oktatási minisztériumban, ahogy az államfő hivatalában is, de semmilyen hivatalos választ nem kaptunk, éppen ezért tiltakozásba kezdünk” – áll a tüntetést szervező Romániai Egyetemista Szervezetek Országos Szövetségének közleményében. A demonstrálók szerint a hosszas vita után elfogadott új oktatási törvény teljesen kizárja őket az egyetemeket, főiskolákat irányító szenátusból, ráadásul a rektorválasztáson sem vehetnek részt.
A hallgatói szervezetek március 7-től határozatlan ideig tüntetnek a tárca épülete előtt, emellett csütörtökön zakuszkát, savanyúságot, szalámit és szalonnát tartalmazó csomagot küldenek az oktatási minisztériumba – így illusztrálva a szüleitől csomagot kapó diák életkörülményeit. A kolozsvári egyetemisták kedden csatlakoznak a tüntetéssorozathoz, péntekre szerveznek nagyobb megmozdulást.
Ukrajnában is áll a bál
A kijevi parlament előtt is tüntettek a hallgatók, dobolással és jelszavak skandálásával követelték Dmitro Tabacsnik oktatási miniszter távozását. Mások táblákat emeltek a fejük fölé "Ingyenes oktatás - mindenkinek", "Az élősködő képviselők nem hagyják élni a diákokat" és "Ha nincsenek diákok - nincs jövő" felirattal.
Az egyetemisták az elfogadásra váró felsőoktatási törvény tervezete ellen tiltakoztak, a diákszervezetek szerint ugyanis a jogszabály megszüntetné az ingyenes oktatáshoz fűződő jogot: a tervezet alapján az eddiginél jóval többet fizetnének egy-egy szemeszterért a költségtérítéses képzésben részt vevők, a hallgatói önkormányzatok pedig a jövőben nem kapnának anyagi segítséget a működéshez a felsőoktatási intézményektől.2010 végén a brit és az olasz hallgatók is tüntettek: december 10-én este az utóbbi évek legsúlyosabb zavargásai törtek ki Londonban, az egyetemisták és főiskolások a tandíjak felső határának emelése ellen tiltakoztak. A megmozdulás résztvevői a Regent és az Oxford Streeten több üzletet feldúltak, számos kirakatot betörtek, és megtámadták Károly brit trónörökös autóját is. Olaszországban is többször utcára vonultak a diákok - ők a Mariastella Gelmini oktatási miniszter által kezdeményezett felsőoktatási reform ellen demonstráltak. December 22-én körülbelül húszezer demonstráló gyűlt össze a La Sapienzia egyetemnél, miután a rendőrség Róma több utcáját lezárta, a szenátus épülete elé pedig kordont húzott. 2010 legnagyobb egyetemi botrányairól itt olvashatsz. |
eduline
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
