Póttandíj bevezetése ellen tüntettek a holland egyetemisták

Mintegy 15 ezer diák tartott zajos tüntetést pénteken Hágában a kormány póttandíj-terve ellen - közölte a helyi rendőrség.

  • Eduline
2010 őszén a brit diákok tüntettek a tandíj felső határának emelése miatt - összefoglalónkat itt olvashatod.
A rendezők szerint legalább 20 ezer fiatal vonult fel a városban, miközben tojásokkal, palackokkal és petárdákkal dobálták meg a rendőröket, akik felé egy könnyfakasztó gránát is repült. Wim Hoonhout, a hágai rendőrség szóvivője közölte, hogy a kivezényelt rohamrendőrök megkezdték a rend helyreállítását. Huszonöt személyt előállítottak, néhányuk ellen vandalizmus vétségéért kezdtek eljárást.

A holland kormány 2012-től évente 370 millió eurót tervez megtakarítani azáltal, hogy póttandíjra kötelezi azokat a diákokat, akik túl hosszúra nyújtják egyetemi, illetve főiskolai tanulmányaik időtartamát. Jelenleg 1672 euró a beiratkozási díj, de annak a diáknak, aki nem fejezi be időben tanulmányait, évente 3 ezer euró póttandíjat kellene fizetnie.

A kormány megvonná a felsőoktatási intézményektől is a 6 ezer eurós támogatást minden egyes olyan diák esetében, aki nem fejezi be időben a tanulmányait. A kormány az így befolyt összegeket az oktatás fejlesztésére kívánja fordítani - közölte Job Slok, az oktatási minisztérium szóvivője.

MTI

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.