Korai további lépésekről beszélni a kutató-elit, illetve a kiváló egyetemek elismerése kapcsán - mondta el Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a Kutató- és kiváló egyetemek Magyarországon című konferencián, melyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a Mathias Corvinus Collegiummal együttműködésben szervezett. Egy online beszámoló szerint Pálinkás József, az MTA elnöke kifejtette: nem ért egyet a kutató-elit és a kiváló egyetemi megkülönböztetéssel.
Egyelőre nem számíthatnak plusz forrásokra a kiemelkedően teljesítő egyetemek a kormánytól, Réthelyi Miklós ugyanis a keddi konferencián elmondta: egyelőre a válságkezelés áll a középpontban - írja a hirszerzo.hu.
Idén áprilisban hirdették ki a címre jogosult intézmények neveit. A pályázók értékelését követően öt felsőoktatási intézmény kapta meg a kutató- elitegyetem címet: a legjobbak között szerepel így a Semmelweis Egyetem, az ELTE, a Műegyetem, valamint a szegedi és a debreceni intézmény. Egy második kört is meghatároztak a bírálók, ide került a Corvinus, a veszprémi, a pécsi, a miskolci intézmény, valamint a Szent István és a Pannon Egyetem is. Kiderült ugyanakkor, hogy a három évre szóló minősítés birtokosai nem egyelőre nem kapnak állami támogatást.
Pálinkás: egy kiváló szakterületért is járható elit minősítés
Pálinkás József, az MTA elnöke a konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: három év múlva jó esélyük van bekerülni az elitegyetemek körébe azoknak is, akik még csak most javítanak infrastruktúrájukon, illetve a személyi feltételeken. Emellett a későbbiekben sokkal pontosabban szeretnék értékelni az egyes területek képzési rendszerét, így azon egyetemeket illetve főiskolákat is el lehetne ismerni, ahol adott esetben csak egy szakterületen folyik világszínvonalú képzés - mondta az MTA elnöke.
A konferencián azonban megjegyezte: nem ért egyet a kutató-elit és a kiváló egyetemi megkülönböztetéssel, véleménye szerint a kiváló egyetemi cím kiosztásával egy értelmezhetetlen kategória született - írja online beszámolójában Fábri György, az ELTE docense. A Világgazdaság kérdésére az elnök elmondta: a felsőoktatásból hiányzó gyakorlatorientált képzések orvoslására azonnali lépésekre van szükség. A folyamatban azonban a közoktatásnak is szerepe van, hiszen az egyetemre, főiskolára bekerülő diákok színvonala is problémás. Hozzátette: a diákoknak és a szülőknek is tisztában kell lenniük azzal, hogy műszaki, természettudományos végzettséggel könnyebben találnak majd munkát. A területen tanuló hallgatók számának emeléséhez azonban nem elég a lehetőség megteremtése, hanem kényszer révén, egy természettudományos tárgyból tett kötelező érettségivel kell ösztönözni a fiatalokat. Véleménye szerint a célok megvalósításához csökkenteni kellene az egyetemek számát, kifejtette: "Sokkal nagyobb szükség van jó főiskolákra, mint gyenge egyetemekre."
Pálinkás József a Világgazdaságnak azt is elmondta, hogy a magyar gazdaság és a felsőoktatás közti kapcsolatban a gazdasági szereplőknek megrendelőként kell fellépniük, a kutatóintézet feladata pedig, hogy minél gyorsabban találjon megoldást a felvetett problémára. A két fél közötti viszonnyal kapcsolatban Greiner István, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke hangsúlyozta: ha gazdasági helyzetük azt megengedi, a vállalatok szívesen támogatják a felsőoktatási intézményeket. A gazdasági élet szereplőit ösztönző elemként említette az adminisztratív eszközöket, az információáramlás javítását, valamint az anyagi érdekeltség megteremtését.
Nem elég hatékony a szakképzési hozzájárulás felhasználása az egyetemeken
A Budapesti Corvinus Egyetem tanára elmondta: az állami források mellett a felsőoktatási intézmények az üzleti szférára is számíthatnak. Szerinte a kormány megfelelő adópolitikával, a célok világos meghatározásával segítheti elő a folyamatot. A tapasztalatok szerint a nagyvállalatok megtalálják az egyetemeket, együtt pályáznak például európai keretprogramokra, illetve számos kutatásban működnek együtt - mondta Temesi József. Hozzátette ugyanakkor, hogy például a szakképzési hozzájárulást, illetve az innovációs támogatást hatékonyabban is fel lehetne használni, néhány iskola nem hasznosítja ugyanis kellőképpen ezeket. Megjegyezte: pályázattal nem lehet kutatóegyetemeket teremteni.
edupress
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
