Réthelyi: korai az elitegyetemek támogatásáról beszélni

Egyelőre nem számíthatnak plusz forrásokra a kiemelkedően teljesítő egyetemek a kormánytól, Réthelyi Miklós ugyanis a keddi konferencián elmondta: egyelőre a válságkezelés áll a középpontban - írja a hirszerzo.hu.

Idén áprilisban hirdették ki a címre jogosult intézmények neveit. A pályázók értékelését követően öt felsőoktatási intézmény kapta meg a kutató- elitegyetem címet: a legjobbak között szerepel így a Semmelweis Egyetem, az ELTE, a Műegyetem, valamint a szegedi és a debreceni intézmény. Egy második kört is meghatároztak a bírálók, ide került a Corvinus, a veszprémi, a pécsi, a miskolci intézmény, valamint a Szent István és a Pannon Egyetem is. Kiderült ugyanakkor, hogy a három évre szóló minősítés birtokosai nem egyelőre nem kapnak állami támogatást.

Pálinkás: egy kiváló szakterületért is járható elit minősítés

Pálinkás József, az MTA elnöke a konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: három év múlva jó esélyük van bekerülni az elitegyetemek körébe azoknak is, akik még csak most javítanak infrastruktúrájukon, illetve a személyi feltételeken. Emellett a későbbiekben sokkal pontosabban szeretnék értékelni az egyes területek képzési rendszerét, így azon egyetemeket illetve főiskolákat is el lehetne ismerni, ahol adott esetben csak egy szakterületen folyik világszínvonalú képzés - mondta az MTA elnöke.

A konferencián azonban megjegyezte: nem ért egyet a kutató-elit és a kiváló egyetemi megkülönböztetéssel, véleménye szerint a kiváló egyetemi cím kiosztásával egy értelmezhetetlen kategória született - írja online beszámolójában Fábri György, az ELTE docense. A Világgazdaság kérdésére az elnök elmondta: a felsőoktatásból hiányzó gyakorlatorientált képzések orvoslására azonnali lépésekre van szükség. A folyamatban azonban a közoktatásnak is szerepe van, hiszen az egyetemre, főiskolára bekerülő diákok színvonala is problémás. Hozzátette: a diákoknak és a szülőknek is tisztában kell lenniük azzal, hogy műszaki, természettudományos végzettséggel könnyebben találnak majd munkát. A területen tanuló hallgatók számának emeléséhez azonban nem elég a lehetőség megteremtése, hanem kényszer révén, egy természettudományos tárgyból tett kötelező érettségivel kell ösztönözni a fiatalokat. Véleménye szerint a célok megvalósításához csökkenteni kellene az egyetemek számát, kifejtette: "Sokkal nagyobb szükség van jó főiskolákra, mint gyenge egyetemekre."

Pálinkás József a Világgazdaságnak azt is elmondta, hogy a magyar gazdaság és a felsőoktatás közti kapcsolatban a gazdasági szereplőknek megrendelőként kell fellépniük, a kutatóintézet feladata pedig, hogy minél gyorsabban találjon megoldást a felvetett problémára. A két fél közötti viszonnyal kapcsolatban Greiner István, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke hangsúlyozta: ha gazdasági helyzetük azt megengedi, a vállalatok szívesen támogatják a felsőoktatási intézményeket. A gazdasági élet szereplőit ösztönző elemként említette az adminisztratív eszközöket, az információáramlás javítását, valamint az anyagi érdekeltség megteremtését.

Nem elég hatékony a szakképzési hozzájárulás felhasználása az egyetemeken

A Budapesti Corvinus Egyetem tanára elmondta: az állami források mellett a felsőoktatási intézmények az üzleti szférára is számíthatnak. Szerinte a kormány megfelelő adópolitikával, a célok világos meghatározásával segítheti elő a folyamatot. A tapasztalatok szerint a nagyvállalatok megtalálják az egyetemeket, együtt pályáznak például európai keretprogramokra, illetve számos kutatásban működnek együtt - mondta Temesi József. Hozzátette ugyanakkor, hogy például a szakképzési hozzájárulást, illetve az innovációs támogatást hatékonyabban is fel lehetne használni, néhány iskola nem hasznosítja ugyanis kellőképpen ezeket. Megjegyezte: pályázattal nem lehet kutatóegyetemeket teremteni.

edupress