Jövő karácsonyra uniós forrásból nemcsak formájában, hanem funkciójában is megújul a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) központi épülete - mondta Szabó Gábor rektor hétfőn, amikor jelképesen átadta a műemlék kulcsait a rekonstrukciót végző Ferroép Zrt. vezetőinek.
A 2,5 milliárd forintos összköltségű felújítást követően a 4.200 négyzetméteres épületben az SZTE vezetése mellett a kutatás-fejlesztést és innovációt kiszolgáló egységek kapnak majd helyet - mondta a professzor.
A több mint 130 éves, a szegedi városképet is meghatározó épületnek csak az alapjai és a tartóelemei maradnak meg, a műemlék külsejét és belsejét pedig eredeti formájában állítják helyre. Az épület udvarát üvegtetővel fedik be, itt kiállításokat, fogadásokat, kisebb konferenciákat rendezhetnek majd - közölte Szabó Gábor.Az épületrekonstrukció az első eleme annak a műszaki-természettudományos képzés fejlesztését célzó programnak, melyre az SZTE - a bajai és a szarvasi főiskolákkal konzorciumban - 6,424 milliárd forintnyi támogatást nyert el a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program pályázatán.Az egyetem most megújuló központi épülete Szkalniczky Antal tervei alapján 1873-ban készült el, eredetileg főreáliskolának szánták, de már 1880-tól a Somogyi-könyvtár, három évvel később pedig a városi múzeum működött itt. 1894-ben az ítélőtábla költözött az épületbe, amelyet végül 1921-ben kapott meg a Kolozsvárról áttelepülő egyetem. Néhány évig az épületben működött a bölcsészkar, és itt tanult József Attila is.mti
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
