Bármekkora klisé is, a Nature Communications-ben megjelent tanulmány szerint tényleg van összefüggés: a szemüvegesek nagyobb valószínűséggel okosabbak.
A témában ez volt a valaha végzett legnagyobb tanulmány. A University of Edinburgh kutatói vizsgálták meg 300 ezer ember kognitív és geneteikai adatait - írja a 444.hu. Arra jutottak, hogy jelentős átfedés van általános kognitív funkciók, reakcióidő és bizonyos egészségügyi mutatók, így a látás, a magas vérnyomás és az élettartam között.
Ami pedig egyértelműen kiderült: azok, akik inteligensebbek voltak, 30 százalékkal nagyobb valószínűséggel rendelkeznek olyan génekkel, amik alapján valószínűleg szemüveget kell viselniük.
Megbuknátok az érettségin, ha ma lenne? Ötperces teszt
Véget éretek az írásbeli vizsgák, hamarosan a szóbelikkel folytatódik az idei érettségi szezon. Ti átmennétek az idei vizsgákon matekból, töriből vagy angolból? Ebben a válogatásban az idei érettségi feladatai közül válogattunk nektek. Teszteljétek a tudásotokat Matekból A következő tesztben azt a tizenkét feladatot oldhatjátok meg, amelyet az idén érettségiző diákoknak is kellett az első részben - a kvízt elsősorban azoknak ajánljuk, akik több éve vagy évtizede érettségiztek.
De nemcsak a rosszabb látás kötődik a magasabb intelligenciához, vannak egészségügyi előnyei is. Az agyasabb emberek körében kisebb a tüdőrák, a tüdőgyulladás és a depresszió valószínűsége.
De nem is kell ehhez feltétlenül a genetikához nyúlni - tanulmányok sora mutatja, hogy a szemüveges embereket amúgy is okosabbnak, megbízhatóbbnak és őszintébbnek érzékelik és kezelik az emberek. Ezért javasolja sok védőügyvéd a védencének, hogy viseljen szemüveget a tárgyaláson - teszik hozzá.
Nagy vizsga vár a diákokra: kiderül végre, hogy miért nem tudnak idegen nyelven?
Megkezdte annak a felmérésnek az előkészítését az Emberi Erőforrások Minisztériuma, amellyel a diákok nyelvtudását akarják megismerni - írja a Magyar Hírlap. A lap emlékeztet: a vizsgálatra vonatkozó kormányzati szándékot nyár végén jelentette be Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár, aki hangsúlyozta: szeretnék látni, mi az oka annak, hogy bár a fiatalok nyelvismerete javul, de az ezt igazoló nyelvvizsga megszerzésében nem javulnak érdemben az arányok.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
