Két hete vált csak elérhetővé a munkahelyi képzésekre fenntartott több mint 30 milliárd forint, de a kis cégek máris kimerítették a keretüket - értesült a Világgazdaság csütörtöki számában. Hozzátette, hogy a nagyvállalatok is "bejelentkeztek" már a források egynegyedére.
A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programnak (Ginop) a mikro-, kis- és középvállalkozások számára fenntartott 13,04 milliárdos keretére már 729 pályázat érkezett több mint 12 milliárd forintos támogatói igénnyel. A nagyvállalatoknál 112 cég nyújtott be pályázatot 4,7 milliárd forintra, a Nemzetgazdasági Minisztérium által meghirdetett keret 18,5 milliárd forint.
Hasonló fejlesztési lehetőségre legutóbb a 2007-2013-as uniós ciklusban volt példa - emlékeztetett a Világgazdaság.
Munkahelyi képzések: indul a versenyfutás az uniós forrásokért
Uniós forrásból több mint 30 milliárd forintot fordíthatnak képzésre a vállalatok, de a bérsávhoz igazított részvételi szabály sokuknak megköti a kezét - írja szerdai számában a Világgazdaság. Hamarosan megindul a versenyfutás a munkahelyi képzéseket támogató európai uniós forrásokért a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretein belül.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
