A mérnökhallgatók többsége már a felsőoktatási tanulmányai mellett dolgozik, a diplomaszerzés után átlagosan 350 ezer forintos fizetésre számíthatnak - derült ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) pályakövetési adataiból.
A 2012-ben végzettek közül sokan hallgatóként is dolgoztak: a mérnökök negyedének már volt állása, mire megkapta a diplomát. A diplomaszerzés után munkát keresők több mint egyharmada azonnal vagy egy hónapon belül talált munkát, a 2012-ben végzettek harmada fél éven belül helyezledett el - derült ki a BME Diákközpontjának utánkövetéses vizsgálatából, amely a 2008-ban, 2010-ben és 2012-ben végzettek tapasztalatait összegezte.
A KSH adatai szerint a tavaly teljes munkaidőben dolgozó, 2008-ban diplomát szerzett mérnökök átlagosan nettó 350 ezret keresnek egy hónapban. A három vizsgált évfolyamon végzett diákok közel fele jelezte, hogy a munkaköri feladataik kapcsolódnak korábbi tanulmányaikhoz.
A Közlekedésmérnöki Karon, illetve a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon végzettek körében magasabb azoknak az aránya, akik nem a szakmájukban helyezkedtek el - derült ki a kutatásból.
A pályakezdők átlagfizetéséről szóló össze cikkünket itt találjátok, arról pedig, hogy mennyit kereshettek szakokra lebontva, itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
