Ezek a friss diplomások nettó 350 ezret keresnek havonta

A mérnökhallgatók többsége már a felsőoktatási tanulmányai mellett dolgozik, a diplomaszerzés után átlagosan 350 ezer forintos fizetésre számíthatnak - derült ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) pályakövetési adataiból.

  • Eduline
Stiller Ákos

A 2012-ben végzettek közül sokan hallgatóként is dolgoztak: a mérnökök negyedének már volt állása, mire megkapta a diplomát. A diplomaszerzés után munkát keresők több mint egyharmada azonnal vagy egy hónapon belül talált munkát, a 2012-ben végzettek harmada fél éven belül helyezledett el - derült ki a BME Diákközpontjának utánkövetéses vizsgálatából, amely a 2008-ban, 2010-ben és 2012-ben végzettek tapasztalatait összegezte.

A KSH adatai szerint a tavaly teljes munkaidőben dolgozó, 2008-ban diplomát szerzett mérnökök átlagosan nettó 350 ezret keresnek egy hónapban. A három vizsgált évfolyamon végzett diákok közel fele jelezte, hogy a munkaköri feladataik kapcsolódnak korábbi tanulmányaikhoz.

A Közlekedésmérnöki Karon, illetve a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon végzettek körében magasabb azoknak az aránya, akik nem a szakmájukban helyezkedtek el - derült ki a kutatásból.

A pályakezdők átlagfizetéséről szóló össze cikkünket itt találjátok, arról pedig, hogy mennyit kereshettek szakokra lebontva, itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István