Friss kutatás: ilyen munkahelyet szeretnének a fiatalok

A munkahely biztonságát és a fizetést tekintik a legfontosabbnak a pályaválasztás előtt álló hetedik osztályos fiatalok a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) idei pályaorientációs kutatása alapján.

  • MTI
pixabay.com

Az MKIK hétfői közleménye szerint a megkérdezett 9071 diák 95 százaléka szeretne továbbtanulni. A kutatás szerint 32-32 százalék a hivatásos sportot vagy az állatgondozói pályát választaná, 30-30 százalék pedig számítógépes munkával szeretne foglakozni vagy szakácsként helyezkedne el.

A megkérdezettek 36 százaléka diplomát, 23 százalékuk szakmát és érettségit szeretne, 15 százalékuk szakképzettség megszerzését tervezi, 12 százalék pedig szakgimnáziumi érettségit tenne.

A diploma, valamint a szakma és az érettségi megszerzését a diákok negyedének-negyedének javasolják a szülei, 22 százalékukat pedig nem befolyásolják a döntésben.

A pályaválasztás jelentős részben összefügg a szülők iskolai végzettségével, sokan az internetről tájékozódnak - írták. Hozzátették, hogy a döntést az életkörülmények is meghatározzák, hiszen a hátrányos környezetben felnövők kevésbé törekvők. A diplomaszerzést leginkább a fővárosi szülők szorgalmazzák - olvasható a közleményben.

Ösztöndíj, nem csak egyetemistáknak: infók és határidők

Egy hónap múlva ilyenkor már vészesen közel lesz a Bursa Hungarica ösztöndíj leadásának határideje. Hol lehet pályázni és kik pályázhatnak? A Bursa Hungarica ösztöndíj szuper lehetőség egyemisták, de a végzős középiskolások számára is. Ugyanis azok, akik végzősök, és tudják, hogy jelentkezni fognak egyetemre, szintén pályázhatnak. A pályázat benyújtásának határideje: 2018.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.