Szomorú statisztika: egyre kevesebb jut kultúrára

Egyre kevesebb könyvet adnak ki Magyarországon, és a kiállítások száma is csökken. Bár a színházakból több van, mint tavaly, a magyarok egyre kevesebbet tudnak kultúrára költeni.

Eduline

Shutterstock

2010 óta a magyar háztartások egyre kevesebbet költenek kultúrára és szórakozásra, és ez a trend idén sem állt meg - írja a hvg.hu a KSH statisztikáira hivatkozva.

Míg Budapesten és Közép-Magyarországon egy fő átlagosan 100,9 ezer forintot költött szórakozásra, az Észak-Alföldön ennek csak harmadát. A leggazdagabbak és a legszegényebbek között is egyre nagyobb a szakadék, egy tehetős ember ma 10,8-szer többet tud költeni kultúrára és szórakozásra, mint a legszegényebbek.

A kiadott könyvek (címek) is csökkenést mutatnak. 2016-ban 12 254 címet adtak ki, ami 2,5 százalékos visszaesés az előző évhez képest. A példányszámok azonban szerencsére nőttek, méghozzá 11,5 százalékkal.

A színházak száma 2016-ra nőtt, ám 2015-höz képest valamivel kevesebb látogatást rögzítettek.

Hozzászólások

A kémiával folytatódik az érettségi: itt vannak a legfontosabb tudnivalók

Az orvosi szakokra jelentkező diákoknak a biológia mellett emelt szinten kémia- vagy fizikaérettségit is kell tenniük. A kémiaérettségin elvárt eredmény azonban nagymértékben függ a biológiaérettségi teljesítményétől: minél magasabb pontszámot ér el a vizsgázó biológiából, annál nagyobb mozgástér nyílik a kémia esetében. Ugyanakkor a felvételi biztos sikerességéhez itt is nagy valószínűséggel legalább 60-70 százalékos eredmény elérése szükséges.

Érettségi-felvételi

Még a tanévkezdés előtt megérkezik a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás a rászoruló családoknak

Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.

Közoktatás

Sokkal többet ártott, mint használt a modellváltás a Corvinus oktatói szerint: "rendszerváltást" szeretnének

Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.

Felsőoktatás

Az „óvodai nevelő” státusz kivezetését is javasolja a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület

A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.

Közoktatás

„Nem biztos, hogy ott vagyunk, ahol szeretnénk” – Lannert Judit szerint érdemes a szakképzés javuló számai mögé nézni

Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.

Közoktatás

Vétójoga is lesz Lannert Juditnak: megjelent a rendelet a feladatairól és jogköreiről

Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.

Vitézy szerint a „hatalmi gőg és arrogancia” iskolapéldája volt a Pázmány Campus – felülvizsgálná a beruházást a Tisza-kormány

„Egy kudarcot örökölt a felálló kormány” – mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a meghallgatásán a Pázmány Campusról. A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.

Felsőoktatás