Vádat emelt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KRNNI) egy budapesti autósiskola vezetőjével, valamint román...
Vádat emelt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KRNNI) egy budapesti autósiskola vezetőjével, valamint román és magyar társaival szemben, akik a gyanú szerint 2008 és 2010 között 1000-1400 euróért (300-420 ezer forint) adtak el jogosítványt román állampolgároknak úgy, hogy azok nem rendelkeztek sem gyakorlati, sem elméleti ismeretekkel – írja a HavariaPress.
A vizsgázóktól alkalmanként 2-400 eurót kértek el, amelyből a vizsgán résztvevő tolmácsot, szakoktatót és a vizsgabiztost fizették le. Ezen túl 3-400 euróért magyarországi megélhetésüket, illetve lakhatásukat igazoló, hamis iratokat adtak a vizsgázóknak, akik így hozzájutottak a magyar jogosítványhoz szükséges lakcímkártyához és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által kiállított regisztrációs igazoláshoz.
A jogosítványhoz szükséges egészségügyi alkalmasságit az orvosok 100 euróért úgy állították ki, hogy a jelölt részt sem vett a vizsgálaton, vagy ha igen, a vizsgálatoknak csak a töredékét végezték el. A jogosítványok kiadásában az okmányirodák alkalmazottai is közreműködtek. Az ügy kapcsán gyanúsítottként hallgattak ki egy postást is, aki a jogosítványok megszerzésével kapcsolatos hivatalos iratokat a fiktív címek helyett megbízóinak adta át.
A KRNNI 47 román és magyar emberrel szemben, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult tagja által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés miatt indított nyomozást, amely a napokban lezárult, az ügy közel 30 ezer oldalnyi iratanyagát pedig vádemelési javaslattal megküldték a Fővárosi Főügyészségnek. A legutóbbi, oroszországi botrányról itt olvashattok.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
