A TalentEgg összegyűjtötte, milyen kérdéseket érdemes kerülni egy állásinterjún, ha nem akartok hetekig azon...
A TalentEgg összegyűjtötte, milyen kérdéseket érdemes kerülni egy állásinterjún, ha nem akartok hetekig azon töprengeni, vajon miért nem titeket választottak a meghirdetett pozícióra.
1. Mennyit fogok keresni?
Ha valaki komolyan érdeklődik egy pozíció iránt, jobb, ha utánanéz, hogy az ő képzettségével és gyakorlatával nagyjából mekkora fizetésre számíthat. Úgy tűnhet, a jelentkezőt jobban érdekli a pénz, mint a munka, ha rögtön az első interjún a várható juttatásokról kérdezősködik. Mindenképpen meg kell várni, amíg a munkaadó vagy a hr-es hozza szóba a témát.
2. Kell-e dolgozni hétvégén és ünnepnapokon?
Bármennyire fontos információ is számotokra, ezzel a témával óvatosnak kell lenni: jobb, ha megvárjátok, amíg a munkaadó beszél a munkaidő részleteiről. Ha mégsem, az interjú végén óvatosan rákérdezhettek, hogyan néz ki egy tipikus munkanap a cégnél.
3. Mennyi idő múlva léptetnek elő?
Ebből a kérdésből úgy tűnhet, mintha csupán ugródeszkaként tekintenétek a megpályázott állásra, és nem is érdekel benneteket igazán. Ha mindenképpen éreztetni akarjátok a munkaadóval, mennyire ambíciózusok vagytok, inkább mondjátok el, hogy az adott pozíciót mekkora kihívásnak találjátok, és szívesen közreműködnétek a cég terveinek megvalósításában – akár hosszú távon is.
4. Olvastam egy érdekes adatot a cég honlapján, kifejtené ezt bővebben?
Ezzel a kérdéssel könnyen zavarba hozhatjátok a munkaadót, és az állásinterjún nem ez a cél. Könnyen lehet, hogy nem tud válaszolni, mert nem azon a részlegen dolgozik. Csak akkor érdeklődjetek, ha biztosak vagytok benne, hogy a megpályázott pozícióhoz kapcsolódik a weblapon olvasott információ.
5. Mikor jön a baba?
Jobb kerülni a személyes kérdéseket még akkor is, ha a veletek szemben ülő szemmel láthatóan néhány héten belül anya lesz. Ugyanígy nem illik érdeklődni például a munkahelyi bulikról – kivéve természetesen, ha a kérdező hozza szóba. A legőrültebb kérdések az állásinterjún – összefoglalónkat itt olvashatod.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
