Mivel nyaranta megnő a jelentkezők száma, emiatt most is többet kell várakozni a járművezetői vizsgára, a szokásos...
Mivel nyaranta megnő a jelentkezők száma, emiatt most is többet kell várakozni a járművezetői vizsgára, a szokásos három hét helyet négy-hat hetet. Erre igyekeznek felkészülni a vizsgáztatók - tájékoztatta a Budapest Főváros Kormányhivatala pénteken az MTI-t.
Az MTI annak kapcsán kereste meg a kormányhivatalt, hogy az Index szerdán írt arról: "háborognak az autósiskolák oktatói Budapesten, mert a leépítések miatt kevés a vizsgabiztos, és másfél hónapot kell várni a vizsgaidőpontokra".
A kormányhivatal kormánymegbízotti kabinetje által az MTI-hez pénteken eljuttatott tájékoztatás szerint a nyári hónapokban a vizsgaigények száma az év elején tapasztalhatónak 2,5-szeresére ugrik. "Ez a tendencia ismert a szakterületen és a lehetőségeken belül készülnek is rá. Mindezek mellett nem szokatlan, hogy a nyári időszakban hosszabbak a sorok" - írták.
Közölték, a fővárosi kormányhivatal június 30-ával tervszerűen hajtotta végre a kormánynak azt a szándékát, hogy nyugdíjasok a közszolgálatban csak különösen indokolt esetben tevékenykedjenek. "A járművezetői vizsgáztatás nem ilyen feladat. Van megfelelő számú kiképzett fiatalabb vizsgabiztos, akik át tudják és át is veszik a stafétát" - fogalmaztak. A tájékoztató szerint a vizsgára jelentkezés az előírt rendben, általában három hét, ami jelenleg - vizsgahelytől függően - négy-hat hét. Ez a korábbi évek nyarán is hasonlóan alakult - tették hozzá.
A hosszabb várakozási idő "kényelmetlen lehet azoknak, akik azt remélték, hogy két-három hét alatt végezhetnek, azonban ennek nincs közvetlen - nem szabad, hogy legyen - káros hatása, sem anyagilag, sem az oktatás tartalmára nézve" - írták, megemlítve, hogy a jól felkészült szakoktatók a képzés ütemezését képesek hozzáigazítani a várható vizsgaidőponthoz úgy, hogy az "a legjobb formaidőzítést biztosítsa".
Megjegyezték azt is, hogy az eredményes vizsga egyébként a kormányhivatalnak is érdeke, hiszen "a pótvizsga a hivatalnak is csak költség és többlet munka, miközben a pótvizsga díj nem hozzá folyik be".
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
