Mennyit keresnek, és hány hónap alatt találnak állást a bölcsészek?

Havonta nettó 122-154 ezer forintot visznek haza, és 3-5 hónap alatt tudnak elhelyezkedni a különböző egyetemekről, főiskolákról kikerülő, pályakezdő bölcsészek. Itt vannak a 2013-as diplomás-pályakövetési rendszer adatai.

  • Eduline
Shutterstock

A Debreceni Egyetem bölcsészkarának volt hallgatói nettó 139,02 ezer forintot visznek haza havonta, és 4,26 hónap alatt találtak állást. Más szakterületen a végzettek 15,2 százaléka, nem diplomás munkakörben pedig 22,4 százalékuk helyezkedett el. A budapesti egyetemek fizetési adatait itt, a vidékiekét pedig itt nézhetitek meg. Milyen diplomával lehet a legjobban keresni? Részletes összefoglalónkat itt találjátok, a gazdasági diplomások elhelyezkedési esélyeiről pedig itt olvashattok.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzettek átlagosan nettó 154,72 ezer forintot keresnek havonta, és 3,57 hónap alatt tudtak elhelyezkedni. A pályaelhagyók aránya 17,8 százalék, a felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben dolgozóké pedig 23,8 százalék.

Az egri Eszterházy Károly Főiskoláról kikerülő bölcsészek átlagfizetése nettó 122,43 ezer forint: a volt hallgatók 5,29 hónap alatt találtak állást. Más szakterületen a volt hallgatók 18,6 százaléka, nem diplomás munkakörben pedig 19,7 százalékuk helyezkedett el.

Mit mutatnak az adatok?
A diplomás-pályakövetési rendszerben az egyetemek, főiskolák azt mérik fel, mennyit keresnek, milyen gyorsan találnak munkát, diplomát igénylő munkakörben helyezkednek-e el a pályakezdők. A 2013-as adatok a 2008-ban, 2010-ben és 2012-ben végzett hallgatókra vonatkoznak (a rendszerben egyelőre azoknak az intézményeknek az adatait lehet elérni, amelyekben a válaszadási arány meghaladta a tíz százalékot).

A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának volt hallgatói nettó 130,98 ezer forintot keresnek havonta, és 4,68 hónap alatt tudtak elhelyezkedni. A friss diplomások 19,4 százaléka dolgozik olyan munkakörben, amely nem kapcsolódik a tanulmányaihoz, felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát pedig 22,2 százalékuk végez.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen diplomát szerző bölcsészek nettó 139,51 ezer forintos bért kapnak, és 4,44 hónap alatt találtak állást. A pályaelhagyók aránya 15,7 százalék, a nem diplomás munkakörben dolgozóké pedig 21,6 százalék.

A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karáról kikerült pályakezdők átlagosan nettó 136,76 ezer forintot keresnek havonta, elhelyezkedni pedig 4,06 hónap alatt tudtak.17,2 százalékuk más szakterületen, 21,2 százalékuk pedig felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben dolgozik. 

A Szegedi Tudományegyetemen végzett bölcsészek nettó 136,6 ezer forintot visznek haza, és 4,1 hónap alatt találtak állást. A válaszadók körében a pályaelhagyók aránya 17,4 százalék, a nem diplomás munkakörben elhelyezkedőké pedig 26,8 százalék.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.