Megnégyszereződött a mesterszakos diplomával rendelkezők száma a kilencvenes évek közepe óta Nagy-Britanniában, a BA-...
Megnégyszereződött a mesterszakos diplomával rendelkezők száma a kilencvenes évek közepe óta Nagy-Britanniában, a BA- és BSc-diplomások munkaerő-piaci helyzete ezért egyre nehezebb - írja a Telegraph. Ma százból tizenegy felnőttnek van MA- vagy MSc-diplomája, szemben az 1996-os 4 százalékos aránnyal. A mesterszakos diplomával rendelkezők ráadásul átlagosan évi 5500 fonttal (2 millió forinttal) keresnek többet, mint az alapképzést végzettek.
Nem olcsó a mesterszak elvégzése, így arra leginkább a jobb anyagi körülmények között élő brit fiataloknak van lehetőségük. A kutatást végző Sutton Trust szerint államilag támogatott hitelkonstrukcióra lenne szükség, hogy a kevésbé jómódú családokból származók is bekerülhessenek a szakokra.
A brit tandíj felső határát 2012-ben emelték: az éves tandíj - alap- és mesterképzésen egyaránt - akár 9000 ezer font (3,2 millió forint) is lehet, az elitegyetemek pedig sokszor arról is kérnek igazolást, hogy a hallgatónak már a beiratkozáskor rendelkezésére áll a megélhetéshez szükséges pénz is. Az oxfordi egyetemen 2010 óta a tandíj befizetésén felül a diákoknak azt is igazolniuk kell, hogy évi 13 ezer fonttal (4,7 millió forint) rendelkeznek a megélhetési költségekre. Emiatt az évi 7500 mesterszakos hallgatóból 1000 be sem iratkozik: erről itt olvashattok.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
