Megnégyszereződött a mesterszakos diplomával rendelkezők száma a kilencvenes évek közepe óta Nagy-Britanniában, a BA-...
Megnégyszereződött a mesterszakos diplomával rendelkezők száma a kilencvenes évek közepe óta Nagy-Britanniában, a BA- és BSc-diplomások munkaerő-piaci helyzete ezért egyre nehezebb - írja a Telegraph. Ma százból tizenegy felnőttnek van MA- vagy MSc-diplomája, szemben az 1996-os 4 százalékos aránnyal. A mesterszakos diplomával rendelkezők ráadásul átlagosan évi 5500 fonttal (2 millió forinttal) keresnek többet, mint az alapképzést végzettek.
Nem olcsó a mesterszak elvégzése, így arra leginkább a jobb anyagi körülmények között élő brit fiataloknak van lehetőségük. A kutatást végző Sutton Trust szerint államilag támogatott hitelkonstrukcióra lenne szükség, hogy a kevésbé jómódú családokból származók is bekerülhessenek a szakokra.
A brit tandíj felső határát 2012-ben emelték: az éves tandíj - alap- és mesterképzésen egyaránt - akár 9000 ezer font (3,2 millió forint) is lehet, az elitegyetemek pedig sokszor arról is kérnek igazolást, hogy a hallgatónak már a beiratkozáskor rendelkezésére áll a megélhetéshez szükséges pénz is. Az oxfordi egyetemen 2010 óta a tandíj befizetésén felül a diákoknak azt is igazolniuk kell, hogy évi 13 ezer fonttal (4,7 millió forint) rendelkeznek a megélhetési költségekre. Emiatt az évi 7500 mesterszakos hallgatóból 1000 be sem iratkozik: erről itt olvashattok.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
