A szakképzésben, a zeneoktatásban és az alsó tagozaton okozhatja a legnagyobb gondot a pedagógusok kötelező...
A szakképzésben, a zeneoktatásban és az alsó tagozaton okozhatja a legnagyobb gondot a pedagógusok kötelező nyugdíjazása. Egy hónap múlva az is kiderül, hogy szeptembertől melyik iskolákban várható szaktanárhiány - számolt be a Hír TV.
A kötelező nyugdíjazás 3700 pedagógust érint. Az iskolákat fenntartó Klebelsberg Központ összesítése szerint 450-nél több szakoktató, közel 380 zenetanár, 140 tanító és közel ugyanennyi szakképző tanár van köztük. A matematika és a fizika szakos tanárok száma pedig meghaladja a százat. Az érintett pedagógusok közül 830-an szeretnének továbbtanítani, amire az engedélyt a kormány adja meg.
„Az egész országnak az a célja, hogy a tanítás rendben történjék, hogy ne maradjon ellátatlanul feladat, és hogy szakos tanárok tartsák az órákat. Ezért különös hangsúllyal támogattuk azokat a kérelmeket, ahol nehezen pótolható a szakértelem. Ilyen például a természettudományos szakoknál, hangszeres zenetanároknál, testnevelő tanároknál és szakoktatóknál, a szakképzésnél” – szögezte le a Hír TV-nek Hoffmann Rózsa közoktatási államtitkár.
Tiszta kettes középiskolai bizonyítvány, éppenhogy görbülő érettségi és nulla intézményi pont - ez a minimum pontszám, amivel bárki beadhatja egyetemre a jelentkezését különben vagy megbukott középiskolában vagy az érettségin. A legalacsonyabb ponthatárok tavaly ennél csak egy-két ponttal voltak magasabbak.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Több óvodapedagógust és asszisztenst, az iskolaérettség megítélésében pedig nagyobb szakmai önállóságot javasol a Pedagógusok Szakszervezete. A szervezet 12 pontos szakmai csomagban foglalta össze, milyen változtatásokra lenne szükség szerintük az óvodai nevelésben.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
Fontos kérdésre válaszolunk az előrehozott érettségikkel kapcsolatban
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
