A szakképzésben, a zeneoktatásban és az alsó tagozaton okozhatja a legnagyobb gondot a pedagógusok kötelező...
A szakképzésben, a zeneoktatásban és az alsó tagozaton okozhatja a legnagyobb gondot a pedagógusok kötelező nyugdíjazása. Egy hónap múlva az is kiderül, hogy szeptembertől melyik iskolákban várható szaktanárhiány - számolt be a Hír TV.
A kötelező nyugdíjazás 3700 pedagógust érint. Az iskolákat fenntartó Klebelsberg Központ összesítése szerint 450-nél több szakoktató, közel 380 zenetanár, 140 tanító és közel ugyanennyi szakképző tanár van köztük. A matematika és a fizika szakos tanárok száma pedig meghaladja a százat. Az érintett pedagógusok közül 830-an szeretnének továbbtanítani, amire az engedélyt a kormány adja meg.
„Az egész országnak az a célja, hogy a tanítás rendben történjék, hogy ne maradjon ellátatlanul feladat, és hogy szakos tanárok tartsák az órákat. Ezért különös hangsúllyal támogattuk azokat a kérelmeket, ahol nehezen pótolható a szakértelem. Ilyen például a természettudományos szakoknál, hangszeres zenetanároknál, testnevelő tanároknál és szakoktatóknál, a szakképzésnél” – szögezte le a Hír TV-nek Hoffmann Rózsa közoktatási államtitkár.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
