Január 19-től több ponton is változnak a vezetői engedély megszerzésének feltételei - közölte a Nemzeti Közlekedési...
Január 19-től több ponton is változnak a vezetői engedély megszerzésének feltételei - közölte a Nemzeti Közlekedési Hatóság. Szombattól a 14. életévét betöltött fiatalok szerezhetnek AM kategóriás vezetői engedélyt - ez a legfeljebb 50 cm3 hengerűrtartalmú kétkerekű és háromkerekű segédmotoros kerékpárra és a könnyű négykerekű motorkerékpárra érvényes. Az AM bekerült a nemzetközi kategóriák közé, viszont a 16. életév betöltéséig csak belföldön jogosít vezetésre - írja a hvg.hu.
Szintén január 19-től az A2 alkategóriában - azaz a legfeljebb 35 kW teljesítményű járműveknél - is elkezdődik a járművezető-képzés. Az ezelőtt megszerzett A korl. vezetői engedély kategória helyett a közlekedési igazgatási hatóság kérelemre – külön tanfolyami vagy vizsgakötelezettség nélkül – A2 kategóriára érvényes vezetői engedélyt ad ki.
Az AM kategória megjelenésén túl január 19-től megjelenik tehát az A2 alkategória (itt a korhatár a 18. év) és a B1 alkategória (azaz a négykerekű motorkerékpárok, korhatár itt a 16. életév). Ezzel egyidejűleg megszűnik az M és az A korl. kategória képzése.
A jogosítvány megszerzésének korhatára az A kategóriánál (azaz a motorkerékpárnál) 21-ről 24 évre, a C kategóriánál (azaz a tehergépkocsinál) 18-ról 21 évre, a C+E kombinált kategóriánál (azaz a neház pótkocsival ellátott tehergépkocsinál) 18 évről 21 évre emelkedik.
Szintén emelkedik a korhatár a D kategóriánál (azaz az autóbusznál, illetve a könnyű pótkocsiból álló járműszerelvénynél), illetve a D+E kombinált kategóriánál 21 évről 24 évre.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
