Felnőtt férfiakat tanítanak a koreai apaképzőkben, melyek igyekeznek leszámolni a rideg, érzelemmentes és csak a munkájára koncentráló koreai apatípussal.
A sztereotípiák szerint a koreai apaszerep leginkább a pénzkeresésre korlátozódik, a gyereknevelés, és így a gyerekkel való szoros kapcsolat kialakítása főleg a nők feladata – írja a Quartz. Az iskolák – és persze azok, akik beiratkoznak – ennek szeretnének véget vetni.
Hasonló iskola már létezik az Egyesült Államokban is, és további 35 országban, de mindenhol főként a helyi koreai diaszpóra férfi tagjain segítenek.
Hogy hogyan zajlik az oktatás? Az apák megtanulják kimondani, hogy „szeretlek”, személyes leveleket írnak a családtagjaiknak, és arra is felhívják a figyelmüket, mennyire fontos a fizikai érintés, ezért gyakorta öleljék meg a gyerekeiket.
Persze, mint minden iskola esetében, itt is vannak bukások, és egyeseknek nem sikerül elvégezni a képzést, akik viszont sikeresen veszik az akadályokat, papírt is kapnak arról, hogy tudják, hogyan kell jó apává válni.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
