Egyre több koreai apaképző iskola nyílik: nem mindenki tudja elvégezni

Felnőtt férfiakat tanítanak a koreai apaképzőkben, melyek igyekeznek leszámolni a rideg, érzelemmentes és csak a munkájára koncentráló koreai apatípussal.

  • Eduline
Wikipedia
Apaképző iskola először 1995-ben jött létre Dél-Koreában egy helyi egyház kezdeményezésére. Az intézmény célja az volt, hogy jó apát neveljenek azokból a férfiakból, akik beiratkoznak hozzájuk.

A sztereotípiák szerint a koreai apaszerep leginkább a pénzkeresésre korlátozódik, a gyereknevelés, és így a gyerekkel való szoros kapcsolat kialakítása főleg a nők feladata – írja a Quartz. Az iskolák – és persze azok, akik beiratkoznak – ennek szeretnének véget vetni.

Hasonló iskola már létezik az Egyesült Államokban is, és további 35 országban, de mindenhol főként a helyi koreai diaszpóra férfi tagjain segítenek.

Hogy hogyan zajlik az oktatás? Az apák megtanulják kimondani, hogy „szeretlek”, személyes leveleket írnak a családtagjaiknak, és arra is felhívják a figyelmüket, mennyire fontos a fizikai érintés, ezért gyakorta öleljék meg a gyerekeiket.

Persze, mint minden iskola esetében, itt is vannak bukások, és egyeseknek nem sikerül elvégezni a képzést, akik viszont sikeresen veszik az akadályokat, papírt is kapnak arról, hogy tudják, hogyan kell jó apává válni.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.