Bajba kerülhetnek a felnőttképzők: jön az új törvény, kevés az idő

Kormányközeli alvállalkozókat hozhat helyzetbe a jövő hónapban parlament elé kerülő új felnőttképzési törvény, amely...

  • Eduline
hvg.hu

Kormányközeli alvállalkozókat hozhat helyzetbe a jövő hónapban parlament elé kerülő új felnőttképzési törvény, amely újraszabályozná az iskolarendszeren kívüli szakmai képzését végző, piaci alapon működő vállalkozások jogi környezetét - írja a Népszava.

Várhatóan novemberben terjeszti a kormány az Országgyűlés elé az új felnőttképzési törvényt, amellyel a Fidesz saját, 2001-ben még az első Orbán-kormány idején elfogadott szabályozását akarja felváltani. Mivel a jogszabálytervezet tartalmi koncepcióját csak augusztus végén hozták nyilvánosságra, ha megszületik a törvény, a felnőttképző vállalkozásoknak alig egy-másfél hónapjuk lesz arra, hogy beszerezzék a szükséges engedélyeket, képzési programot, tananyagot készítsenek és fogadtassanak el.

A Népszavának nyilatkozó felnőttképzési cégvezetők szerint a kormánynak ezzel az a célja, hogy a független, piaci alapon működő felnőttképzőket bedöntse, és a tanfolyamindítási monopóliumokat "baráti", kormányközeli vállalkozóknak kiszervezze.

A lap emlékeztet: a tavaly elfogadott szakképzési törvény alapján a kormány hatalmas, több ezer tanulót foglalkoztató, állami fenntartásban lévő térségi szakképzési/felnőttképzési központokat akar létrehozni, így erős a gyanú, hogy a független intézmények tönkretételével valójában a konkurenciát akarják megszüntetni - írja a lap.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.