Kormányközeli alvállalkozókat hozhat helyzetbe a jövő hónapban parlament elé kerülő új felnőttképzési törvény, amely...
Kormányközeli alvállalkozókat hozhat helyzetbe a jövő hónapban parlament elé kerülő új felnőttképzési törvény, amely újraszabályozná az iskolarendszeren kívüli szakmai képzését végző, piaci alapon működő vállalkozások jogi környezetét - írja a Népszava.
Várhatóan novemberben terjeszti a kormány az Országgyűlés elé az új felnőttképzési törvényt, amellyel a Fidesz saját, 2001-ben még az első Orbán-kormány idején elfogadott szabályozását akarja felváltani. Mivel a jogszabálytervezet tartalmi koncepcióját csak augusztus végén hozták nyilvánosságra, ha megszületik a törvény, a felnőttképző vállalkozásoknak alig egy-másfél hónapjuk lesz arra, hogy beszerezzék a szükséges engedélyeket, képzési programot, tananyagot készítsenek és fogadtassanak el.
A Népszavának nyilatkozó felnőttképzési cégvezetők szerint a kormánynak ezzel az a célja, hogy a független, piaci alapon működő felnőttképzőket bedöntse, és a tanfolyamindítási monopóliumokat "baráti", kormányközeli vállalkozóknak kiszervezze.
A lap emlékeztet: a tavaly elfogadott szakképzési törvény alapján a kormány hatalmas, több ezer tanulót foglalkoztató, állami fenntartásban lévő térségi szakképzési/felnőttképzési központokat akar létrehozni, így erős a gyanú, hogy a független intézmények tönkretételével valójában a konkurenciát akarják megszüntetni - írja a lap.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
