Az okosabbak is könnyen utálnak másokat, csak máshogy

A butábbak olyanokat pécéznek ki maguknak, amelyek velük született tulajdonságaik miatt mások.

  • Eduline
Stiller Ákos

24 különböző társadalmi csoporttal szembeni előítéletet vizsgált Mark Brandt (Tilburg Egyetem) és Jarrett Crawford (New Jersey-i Főiskola), összesen 5914 önkéntes válasza alapján. A tanulmány összevetette a válaszokat azzal, hogy mennyire okos valaki: a wordsum-módszer során különböző kifejezések szinonimát kellet megtalálni, ami alapján az intelligenciára és az olvasottságra is következtetni lehet.

Az átlagos pontszám  (5-6 a 10-ből) alattiak elsősorban az ateistákat, melegeket és leszbikusokat utálják, illetve azokat, akiknek velük született tulajdonságaik miatt nem tehetnek másságukról.

Az okosabbak inkább a konzervatív, sokak által csak maradi csoportok ellen éreznek ellenszenvet, valamint a nagyvállalatok és a hadsereggel szemben. Az ilyen csoporttagok abban különböznek, hogy saját döntéseik, választásaik alapján lehet őket kategorizálni.

A kutatás szerint, ha lenézzük a másként gondolkodókat, azzal próbáljuk fenntartjuk a saját világnézetünk érvényességét.

via 444

Több év zaklatás után magassarkúban vette át diplomáját a meleg diák

Álmai egyetemén szerzett diplomát a fiú, de az ott töltött évek közel sem voltak könnyűek számára a társai miatt. A 24 éves Talles de Oliveira Faira már 12 éves kora óta az egyik legjobb brazil egyetem, a Légierő Aeronautikai Technológiai Intézetének hallgatója szeretett volna lenni.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.