Később akár az egyetemi felvételiben is pontokat érhet.
Bár a felvételi ponthatárok kihirdetését követő első néhány napban ijesztő lehet, ha nem vettek fel titeket az egyetemre, valójában azonban ez nem a világ vége. Felsőoktatás helyett választhatjátok azt, hogy a következő felvételi időszakig egy érettségire épülő, kettő vagy hároméves képzésben vesztek részt és valamilyen szakmát szereztek, amit később akár pontokra is válthattok a felvételi során. Mindezt ingyenesen.
Az első kettő szakma megszerzése az első szakmai vizsga befejezéséig, a második szakma esetén legfeljebb három tanéven keresztül mindenkinek ingyenes az állam által és az állammal együttműködési megállapodást kötött fenntartó által fenntartott intézményben
- írja a honlapján az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK).
Ráadásul, mivel már rendelkeztek érettségivel, nektek nem kell közismereti tárgyakat tanulni. Csupán a szakirányú oktatáshoz kapcsolódó tárgyakat kell teljesíteni, a szakmatanulás ideje alatt pedig akár ösztöndíjat is kaphattok és a diákigazolványotokat sem veszítitek el.
Azt, hogy milyen szakmákat sajátíthattok el okleveles technikusképzésben, ide kattintva nézhetitek meg.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
