Czimmer Bálint a maximális 100 pontból 79 pontot ért el, 5 ponttal megelőzve a második helyezettet.
Milliméteres tűréshatárral tapétázni, vonalzó nélkül színes sokszögeket festeni egy fehér falra, glettelni, szemmértékkel megadott színárnyalatokat keverni, és egy papírra nyomtatott kesze-kusza mintát nagyítva felvinni a falra, amihez előbb koordináta-rendszert kell szerkeszteni - többek között ilyen feladatokat kellett megoldania Czimmer Bálintnak, aki aranyérmet szerzett a Lengyelországban megrendezett szobafestők Európa-bajnokságán.
"Van egy lelakott, koszosfalú lakás, odamegy egy festő, dolgozik pár napot, és a lakás egészen más lesz, megújul, jó lesz oda bemenni, körbenézni, berendezni, ott lakni. Egy festő csodákat tud tenni egy lakással vagy egy házzal" - számolt be a Szabad Pécsnek a fiatal szakmunkás arról, hogy miért választotta a szobafestő szakmát.
A fiú elmondása szerint a felmenői között és a rokonságában nem volt festő, viszont az édesapjától, aki igazi ezermester rengeteget tanult.
"Már 11 évesen tanulgatta mellettem a bútorasztalos szakmát. Amikor végzett az általános iskolával, kész asztalos volt. Azt mondtam neki, ezt már tudod, tanulj inkább valami mást. Legyél festő!"
- nyilatkozta Czimmer Zoltán, Bálint édesapja, hozzátéve, hogy ő maga a felmenőitől, kíváncsiságból és kényszerből sajátította el a különböző mesterségeket, így ilyennek nevelte a két fiát, a 20 éves Bálintot és a 17 éves Zoltánt is.
Bálint végül Pécsre ingázott tanulni, a szakmai gyakorlatát pedig Wensofszky Péter egyéni vállalkozásában teljesítette, aki egyébként a Európa-bajnokság egyik nehéz feladatának, az antikolt csempefestésnek a hazai mestere. Ez egy olyan eljárás, aminek eredményeképp a fal olyan hatást kelt, mintha kopott, antik csempék borítanák, holott a felület glettből készül.
A fiú tehetségére korán felfigyeltek, ezért már többször is nevezték a festők szakmai versenyére, helyezést viszont először 2022-ben, az érettségi után ért el, amikor ő lett a magyar bajnok, majd a 2023-as olaszországi világbajnokságon ötödik lett, most pedig a lengyelországi Európa-bajnokságon aranyérmes első helyezett, ahol 15 - főként női - versenyző közül érte el a legjobb eredményeket,
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
