Négy tévhit az a nemrég megszűnt OKJ-s képzésekről, amit minden szakmatanulónak tudnia kell

Megszűnt az OKJ, az új szakmaszerzési szabályokról pedig sok tévhit kering.

  • Eduline

Nem szűnt meg, csak átalakult...

2020-ban az Országos Képzési Jegyzéket a Szakmajegyzék váltotta fel, amely összesen 174 alapszakmát tartalmaz - magyarázza a TanfolyamOKJ. Ezen felül fontos, hogy az érettségire épülő szakképzéseket innentől csak iskolai rendszerben lehet tanulni. A felnőttképzők 2020. december 31-ig indíthattak OKJ-s képzéseket.

...de még lehet jelentkezni

Bár december végén elindultak az utolsó OKJ-s képzések, néhány képzésre a szabad helyek erejéig még be lehet csatlakozni. Tehát ez az utolsó esély arra, ha valaki OKJ-s végzettséget szeretne.

Már be kellett volna fejezni?

Nem. Az is egy tévhit, hogy már 2020-ban be kellett volna fejezni ezeket a képzéseket. Ezzel szemben az OKJ-vizsgákat 2022. december 31-ig lehet megcsinálni, így azok, akik még becsatlakoznak valamelyik tavaly decemberben indult képzésre, OKJ-s végzettséget szerezhetnek - írja az oldal.

A "régi" bizonyítvány is számít

Sokan azt hiszik, hogy az új rendszerben a régi, azaz 2020 előtti bizonyítványok már nem számítanak. Pedig fontos - emeli ki az oldal -, hogy a már megszerzett szakmai végzettségek nem vesznek el, ugyanolyan teljes értékű szakmai bizonyítványnak számítanak az OKJ megszűnése után is.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.