Négy tévhit az a nemrég megszűnt OKJ-s képzésekről, amit minden szakmatanulónak tudnia kell

Megszűnt az OKJ, az új szakmaszerzési szabályokról pedig sok tévhit kering.

  • Eduline

Nem szűnt meg, csak átalakult...

2020-ban az Országos Képzési Jegyzéket a Szakmajegyzék váltotta fel, amely összesen 174 alapszakmát tartalmaz - magyarázza a TanfolyamOKJ. Ezen felül fontos, hogy az érettségire épülő szakképzéseket innentől csak iskolai rendszerben lehet tanulni. A felnőttképzők 2020. december 31-ig indíthattak OKJ-s képzéseket.

...de még lehet jelentkezni

Bár december végén elindultak az utolsó OKJ-s képzések, néhány képzésre a szabad helyek erejéig még be lehet csatlakozni. Tehát ez az utolsó esély arra, ha valaki OKJ-s végzettséget szeretne.

Már be kellett volna fejezni?

Nem. Az is egy tévhit, hogy már 2020-ban be kellett volna fejezni ezeket a képzéseket. Ezzel szemben az OKJ-vizsgákat 2022. december 31-ig lehet megcsinálni, így azok, akik még becsatlakoznak valamelyik tavaly decemberben indult képzésre, OKJ-s végzettséget szerezhetnek - írja az oldal.

A "régi" bizonyítvány is számít

Sokan azt hiszik, hogy az új rendszerben a régi, azaz 2020 előtti bizonyítványok már nem számítanak. Pedig fontos - emeli ki az oldal -, hogy a már megszerzett szakmai végzettségek nem vesznek el, ugyanolyan teljes értékű szakmai bizonyítványnak számítanak az OKJ megszűnése után is.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.