Pontosan kiket érint a szakképzési rendszer átalakítása? Vajon mindenkire vonatkoznak a szabályok, akik szeptembertől szakmát tanulnak, vagy csak az újonnan jelentkezőkre? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Alapvető változás lesz szeptembertől, hogy a szakképző intézményekben - technikumokban és a szakképző iskolákban - és felnőttképzésben Szakmajegyzék váltja fel az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ). Az új rendszerben 759 féle szakma helyett 174 alapszakma közül válogathattok - az új alapszakmák leírását itt találjátok.
Fontos azonban kiemelni, hogy a szakképzési rendszer átalakulása csak azokat érinti, akik 2020 szeptemberétől kezdik meg tanulmányaikat a szakképzésben. Ez azt jelenti, hogy ha ti még a korábbi rendszerben kezdtetek, akkor abban is fogjátok zárni a tanulmányaitokat.
Mire számíthattok szeptembertől a szakképzésben?
Már rengetegszer írtunk róla, hogy a következő tanévtől átalakítják a szakképzést. Arról, hogy ez mit is jelent pontosan, itt olvashatjátok el az összegző cikkünket. Ha nappali képzésben fogtok tanulni, akkor a teljesítményetek alapján ösztöndíjban részesülhettek, amelyről itt írtunk részletesebben. Ezt az ösztöndíjat a duális képzésben a tanulmányaitok előrehaladtával munkabér váltja majd fel, amelynek összege szintén változott a korábbiakhoz képest - erről itt olvashattok bővebben.
Hány szakma megszerzése lesz ingyenes szeptembertől?
Szeptembertől átalakul a szakképzési rendszer. De vajon az ingyenesen megszerezhető szakmák számában is lesz változás? Itt a válasz.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
