Felnőttképzésen is járhat ösztöndíj - ezek a szabályai

Nem csak diákként, ha már a felnőttoktatásban vesztek részt, akkor is kaphattok ösztöndíjat, méghozzá nem is keveset.

  • Eduline

Legalább ötven óra képzési időt elérő képzés vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés esetén felnőttként is kaphattok ösztöndíjat. Méghozzá nem is keveset, előbbi esetén a garantált bérminimum hetvenöt százalékát (ez jelenleg bruttó 157 950 forintot jelent), utóbbinál pedig az alapbér kéthavi összege járhat minden hónapban - erről a tegnap megjelent Magyar Közlöny ír.

A képzésetek utolsó napjáig, de legfeljebb a képzés megkezdését követő két évig lehettek erre jogosultak. Valamint akkor kaphatjátok meg, ha legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgoztok.

Ha képzési hitelre nem vagytok jogosultak vagy nem vettetek fel ilyen hitelt, csak akkor járhat az ösztöndíj. Valamint fontos tudni, hogy ha a képzést nem fejezitek be, vissza kell fizetnetek azt.

Többen tanulnak felnőttoktatásban, de kevesebb az érettségik és a sikeres vizsgák száma

Összességében nőtt a felnőttoktatásban tanulók száma a tavalyihoz képest, viszont kevesebben érettségiztek, szereztek szakmai végzettséget vagy felsőfokú oklevelet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.