Felnőttképzésen is járhat ösztöndíj - ezek a szabályai

Nem csak diákként, ha már a felnőttoktatásban vesztek részt, akkor is kaphattok ösztöndíjat, méghozzá nem is keveset.

  • Eduline

Legalább ötven óra képzési időt elérő képzés vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés esetén felnőttként is kaphattok ösztöndíjat. Méghozzá nem is keveset, előbbi esetén a garantált bérminimum hetvenöt százalékát (ez jelenleg bruttó 157 950 forintot jelent), utóbbinál pedig az alapbér kéthavi összege járhat minden hónapban - erről a tegnap megjelent Magyar Közlöny ír.

A képzésetek utolsó napjáig, de legfeljebb a képzés megkezdését követő két évig lehettek erre jogosultak. Valamint akkor kaphatjátok meg, ha legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgoztok.

Ha képzési hitelre nem vagytok jogosultak vagy nem vettetek fel ilyen hitelt, csak akkor járhat az ösztöndíj. Valamint fontos tudni, hogy ha a képzést nem fejezitek be, vissza kell fizetnetek azt.

Többen tanulnak felnőttoktatásban, de kevesebb az érettségik és a sikeres vizsgák száma

Összességében nőtt a felnőttoktatásban tanulók száma a tavalyihoz képest, viszont kevesebben érettségiztek, szereztek szakmai végzettséget vagy felsőfokú oklevelet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.