Már elérhető a 2020-as Országos Képzési Jegyzék excel formátumban a 2020. szeptemberétől tanulható szakmák listájával. Segítünk a számok és betűkódok értelmezésében.
Ahogy beszámoltunk róla, 2020. szeptember 1-jétől radikálisan lecsökken a szakképzésben megszerezhető szakmák száma az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendelet alapján, amely szeptember 30-án jelent meg. A legtöbb képesítést csak iskolai rendszerű képzésben, azon belül pedig csak nappali vagy esti tagozaton lehet majd megszerezni, minimum két év alatt - iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami formában nem. Cikksorozatban dolgoztuk fel a szakmalista változását a különböző képzési területeken: ezeket itt nézhetitek meg.
A 2020-as Országos Képzési Jegyzék a jövő szeptembertől tanulható szakmák listájával már letölthető a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal honlapjáról excel formátumban.
A szakmák listáját az első két fülön találjátok. Az 1. táblázatban a középfokú iskolákban (szeptembertől a hároméves szakképző iskolában, illetve az ötéves technikumban), illetve az iskolai rendszerű nappali vagy esti felnőttoktatásban megszerezhető képesítéseket nézhetitek meg. A 'Szint' oszlop azt jelöli, milyen végzettségre van szükség a képzés elkezdéséhez: a 34-es szám az alapfokú végzettségre épülő középfokú szakképesítéseket, az 54-es pedig az érettségire épülő emeltszintű, vagyis technikusi szakképesítéseket jelöli.
A tanulmányi területek, a szakmacsoportok és és az ágazati besorolás számkódjait a 'jelmagyarázat' fülön találjátok. Azt, hogy mennyi idő alatt szerezhetitek meg a képesítést, az 'Iskolai rendszerű képzési idő' oszlopban találjátok - az alsó szám jelöli a felnőttoktatási képzési időt. 'A képzés munkarendje' oszlopban az 'N' a nappali, az 'E' pedig az esti tagozat kódja.
A 2. táblázatban azokat a részszakképesítéseket találjátok, amelyeket tanfolyami, vagyis iskolarendszeren kívüli formában lehet megszerezni. A 21-es szint az iskolai végzettséget nem igénylő alapfokú részszakképesítéseket, a 31-es pedig az alapfokú iskolai végzettségre vagy meghatározott bemeneti kompetenciára épülő alsó középfokú részszakképesítéseket jelöli. A képzési időt itt órában megadva találjátok meg az 'Iskolarendszeren kívüli képzési idő' oszlopban. A 'TK' betűkód a tanfolyami képzést jelöli.
Az iskolai rendszerű oktatásban az első két szakképesítés megszerzése végzettségtől függetlenül továbbra is ingyenes, a tanfolyami képzésekért viszont fizetni kell. A felnőttképzők 2020. december 31-ig indíthatnak a régi - 2019-es - OKJ szerinti képzéseket, tehát eddig kezdhetitek el tanfolyami formában tanulni a 2021-től kizárólag iskolai rendszerű képzésben megszerezhető szakmákat.
Arról, hogy hol kereshettek rá a konkrét képzésekre, és mi alapján érdemes választani, itt olvashattok:
OKJ-s képzéseket kerestek? Itt egy kis segítség a szakképzési listákhoz
Szeretnétek OKJ-s képzésen tanulni, de nem tudjátok, hogyan és hol találjátok a szakmák listáját? Most összeszedtünk pár hasznos oldalt a keresgéléshez. Ha jövőre lépnétek be a szakképzésbe, akkor pedig mutatjuk a változásokat és a 2020-as listát.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
