Az elektromos mobilitási eszközök, például az elektromos rollerek és a segwayek terjedése miatt szabályoznák, hogy melyik eszköz mehet a járdán, melyik az úttesten, melyik a kerékpárúton. Az RTL Klub híradója szerint nincs ilyen elképzelés a kormány asztalán.
Révész Máriusz, aktív Magyarországért felelős kormánybiztos szerdán az InfoRádiónak azt mondta: mivel az elektromos rollerekre, segwayekre egyelőre nem vonatkozik a KRESZ, ezért a jogszabályt hónapokon belül módosíthatják. Csütörtökön az RTL Klub esti híradója ugyanakkor arról számolt be, hogy a kormány tájékoztatása szerint nincs ilyen terv előttük.
A jelenlegi KRESZ-szabályok szerint az elektromos rollerek nem minősülnek közlekedési járműnek, így a gyalogosokra vonatkozó szabályok vonatkoznak az ezekkel közlekedőkre - mondta korábban Borbély Zoltán közlekedési szakjogász az InfoRádióban. Révész Máriusz szerint ugyanakkor a gyalogosok jogosan kérik, hogy elektromos rollerrel ne száguldozzanak a járdán.
Budapesten a Belvárosban, valamint a budai Várban önkormányzati rendelettel tiltották ki az ilyen eszközöket a járdákról, de csak a Lime hálózatában háromszáz e-roller bérelhető. A Magyar Biztosítók Szövetsége arra figyelmeztetett, hogy a szabályozatlanság miatt baleset esetén ezekre az eszközökre nincs biztosítás. Németországban az e-rollereket júniusban engedélyezték, és motoros járműnek tekintik, vagyis ittas állapotban tilos azokkal közlekedni, a müncheni Oktoberfesten 254-en el is vesztették emiatt a jogosítványukat. Révész Máriusz a füldugóval való kerékpározás szabályozásán is változtatna - írta szerdán az InfoRádió.
Tanfolyamárak, ingyenesség, gyakorló appok: fontos infók a jogosítványszerzéshez
Mennyibe kerül az elméleti tanfolyam és vizsga, hogyan készülhettek akár utazás közben is, és mennyi ideig igényelhetitek vissza a vizsgadíjat? Tudnivalók és tippek.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
