A lap birtokába került az OKJ-rendelet módosításáról szóló, a kormány által még nem tárgyalt előterjesztés. Bár a korábbi tervek szerint felszámolták volna az egész OKJ-s rendszert, ez a dokumentum továbbra is az OKJ elnevezést használja, és az azt szabályozó kormányrendelet módosításairól, nem pedig a teljes rendszer kivezetéséről szól.
A Népszavának az előterjesztés tartalmát ismerő szakemberek azt mondták, erre azért kerül sor, mertegy jogi szempontból is teljesen új rendszer felállításához a szakképzési törvényt is módosítani kellene, erre viszont – a jövő évi beiskolázási időszak közelsége miatt – már nem nagyon van idő. Az a terv maradt, hogy két külön csoportba sorolják a különböző képzéseket.
Az egyikbe az „alap” – például az asztalos, bádogos, villanyszerelő – szakképesítések kerülnek. A másikba pedig a specializációk, amelyek valamelyik alapszakmára épülnek, így lehet majd például az asztalosból műbútorasztalos. Az alapszakmákat csak az iskolarendszerben – ötéves technikumban vagy hároméves szakképző iskolákban – lehet majd tanulni, a specializációkat pedig csak a felnőttképzés keretében.
A módosítással jelentősen kibővítik azoknak a szakmáknak a körét, amiket csak iskolában lehet majd elsajátítani – eddig mindössze 27 ilyen szakma volt, jövőre sokkal több lesz, amelyet felnőttképzéssel foglalkozó cégek tanfolyamain nem lehet majd kitanulni.
A szakképzés megújítása érdekében 2020 szeptemberében a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak - jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára szerdai budapesti sajtóbeszélgetésén, a Szakképzés 4.0 stratégiát ismertetve.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
