Mintegy tízezren csatlakoztak tavaly az ECDL-programhoz, ennyien kezdtek az egységes, európai számítógép-használói jogosítvány megszerzésébe, döntő többségük, közel 75 százalékuk diákként - derült ki a programot koordináló Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) beszámolójából.
A társaság közölte, hogy az Európai Unió által is támogatott ECDL birtokosai az informatikai írástudásukat a jogosítvánnyal a világ közel 150 országában igazolhatják.
Az ECDL 1997-es magyarországi meghonosítása óta már több mint félmillióan vesznek részt a programban. A csatlakozottak több mint fele 18 év alatti, a 27-45 éves korosztály a résztvevők 23 százalékát, a 19-26 évesek pedig a 16 százalékát teszik ki. A 46 évesnél idősebb hallgatók a programhoz csatlakozók 10 százalékát jelentik, míg a 61 évnél idősebbek részesedése csupán 1 százalék, ugyanakkor mindent megtesznek azért, hogy ez az arány javuljon - ismertette Beck György, a társaság elnöke.
Országszerte mintegy 200 vizsgaközpontban lehet ECDL-vizsgát tenni, a képzés résztvevői bármelyik akkreditált vizsgaközpont által meghirdetett vizsgára jelentkezhetnek. A képzés moduláris rendszerű, tananyaga teljes mértékben egyenértékű a DigComp 2018-cal, a digitális kompetenciák legaktuálisabb európai uniós referenciakeretével. A Magyarországon kiállított ECDL-bizonyítványok külföldön is külön honosítás nélkül érvényesek - írták a közleményben.
Kitértek arra is, hogy a jogosítvány nemzetközi működését felügyelő ECDL Alapítvány négy, évente kiosztott világdíjából kettőt is megszerzett Magyarország, a bevált gyakorlatoknak járó elismeréssel az IT-biztonság és az IKT Pedagógusoknak modulok kifejlesztését díjazták, mindkét digitális tananyag ingyenesen hozzáférhető a társaság honlapján. Alföldi István, az NJSZT ügyvezető igazgatója hozzátette, hogy a magyar ECDL oktatási anyagok várhatóan 2019 elején tudatos, biztonságos közösségimédia-használati modullal is bővülnek.
340-360 ezer forintot keresnek pályakezdőként azok, akik ezt a szakmát választják
Mennyit keresnek azok a friss diplomások, akik informatikai alapszakot végeztek? Megnéztük a diplomás-pályakövetési felmérés eredményeit.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
