Új képzések a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán

Ápolás, valamint nemzetközi szociális munka és szociális gazdaság szakon mesterképzés indul ősszel a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán (DE-EK); az új szakokról ma tartottak sajtótájékoztatót Nyíregyházán.

  • Eduline

Fábián Gergely dékánhelyettes elmondta: míg előbbi mesterszakot az intézmény önállóan indítja el, addig a nemzetközi Sowosec (Social Work And Social Economy) mesterképzés kilenc európai felsőoktatási intézmény együttműködésében valósulhat meg. A szociális munka és gazdasági képzésben négy félév alatt lehet elérni az okleveles gazdasági szakértői szakképzettséget, amelyet elsősorban társadalom-, gazdaság- és egészségtudományi, valamint pedagógusképzési területen diplomát szerzettek számára hirdetnek meg - ismertette a dékánhelyettes.

A Sowosec-programban részt vevő svájci, német, francia, szlovák, cseh, osztrák, lengyel és román egyetemek a közösen kidolgozott tanterv alapján egyforma elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktatnak.  

Fábián Gergely kiemelte: a képzés egy közös diplomával zárul, melyet a résztvevő országok egyetemei elfogadnak, így az itthon másoddiplomázók akár külföldön is elhelyezkedhetnek a szociális munkaterületen. A programot az Európai Unió támogatja, a közös tananyag, illetve a tantárgyak tematikájának kidolgozására 200 ezer eurót biztosított Brüsszel a kar számára.

mti

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.