Hogyan lehet három hét alatt felkészülni a magyarérettségire?
Kevesebb mint egy hónap van hátra a magyarérettségiig - hogyan lehet felkészülni ennyi idő alatt a középszintű írásbelire? Mit érdemes átnézni, mit érdemes megtanulni? Szaktanárt kérdeztünk - hasznos tanácsok jönnek.
Szövegértési feladatsor: gyakorolni, gyakorolni
„Tizenkét - általános iskolában, majd középiskolában töltött - év után ki kell alakulnia a szövegértési kompetenciának, tizenkét év oktatásnak elégnek kell lennie ahhoz, hogy egy olyan szintű szöveget értelmezni tudjon a diák, amilyet a középszintű magyarérettségin adnak” - mondta az Eduline-nak Szabó Roland magyar és történelem szakos tanár.
Az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium pedagógusa azt tanácsolja azoknak az érettségizőknek, akik mégis szeretnének a következő hetekben célirányosan készülni a magyarérettségi szövegértési részére, hogy szerezzenek be egy szövegértési gyakorlókönyvet, és oldják meg az abban szereplő feladatokat.
Érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás: megtanulni a szempontokat
A középszintű magyarérettségi második részére már célzottabban lehet készülni. 2017-től az írásbeli első részének megoldására 60 helyett 90 percet kapnak a diákok, a szövegértési feladatsort ugyanis két szövegalkotási feladat követi: érvelés és gyakorlati szövegalkotás. A vizsgázó választ a két feladat közül, 120-200 szó terjedelmű szöveget kell alkotni.
| Érettségizzetek velünk! |
|
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. Az érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
„Ha valaki a gyakorlati szövegalkotást választja, akkor vagy hivatalos levelet, vagy valamilyen publicisztikai műfajú szöveget kell írnia. A hivatalos levélnek nagyon pontos formai, szerkezeti szabályai vannak (hova kerül a címzett, a feladó, milyen elemeknek kell mindenképpen szerepelniük stb.), ha az érettségizők ezeket a szabályokat elsajátítják, az alapján létre tudják hozni a szöveget” - mondta Szabó Roland, hozzátéve: a publicisztikai műfajoknak (riport, interjú, kritika stb.) is megvannak a sajátosságaik, ezeket meg kell tanulni, és a szöveget ezeknek megfelelően felépíteni.
Ha valakinek kevés ideje van a felkészülésre, előre eldöntheti, hogy melyik feladattípust - az érvelést vagy a gyakorlati szövegalkotást - választja a kettő közül, és csak arra készül fel. „Az érvelésnek is van egy logikája, a felvezető szövegből kell kiindulni, azt értelmezve kell megfogalmazni a feladat által kért problémákat, és mellettük vagy ellenük érvelni. Ami nagyon jó, hogy nincs rossz érv, a javításnál nem az a lényeg, hogy a tanár egyetért-e a felhozott érvekkel, hanem az, hogy az érv releváns-e” - magyarázta a magyartanár, hozzátéve: a gyakorlati szövegalkotás „tanulhatóbb”, pontos szerkezeti szabályokat kell használni, míg az érvelés szubjektívabb műfaj.
Műelemzés: fel kell készülni az esszéírásra
A feladatsor második része két műértelmező szövegalkotási feladatot tartalmaz - a vizsgázó dönt arról, hogy művet elemez vagy két művet hasonlít össze, 150 perc alatt 400-800 szavas szöveget kell alkotnia. „Nem biztos, hogy idén is novellát kell majd elemezni” - hívta fel az érettségizők figyelmét Szabó Roland, hozzátéve: a volt már olyan, hogy balladát vagy tárcát kellett elemezni, vagyis más műfajok elemzési szempontjaiból is fel kell készülni.
„Az összehasonlító elemzésről szóló feladatban azonban bizonyára két költeményt kell majd összevetni, ennek a szempontjait is meg lehet tanulni” - magyarázta. A műértelmezésnél abból kell kiindulni, hogy az esszének - ilyen műfajú szöveget kell írniuk az érettségizőknek - van egy meghatározott struktúrája, a bevezető felveti az adott problémát, a tárgyalás részben a szöveggel kell dolgozni, az adott mű elemzése van a középpontban. Fontos: nem szabad eltávolodni magától az irodalmi műtől, Szabó Roland szerint az „egy-egy probléma feletti filozofálgatásnak az érvelési feladatban van a helye, nem a műértelmezésben”.
