Az egyik feladat biztosan novellaelemzés lesz - erre számítanak az eduline által megkérdezett végzős középiskolások. Ennek ellenére nem biztos, hogy jó taktika, ha valaki kizárólag a novellaelemzés szempontjait nézi át az érettségi előtt.

A középszintű magyarérettségi első részének nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldását itt találjátok

A középszintű magyarérettségi első, szövegértési részéről itt találjátok a legfrissebb infókat, a második rész szövegalkotási feladatait itt találjátok, folyamatosan frissülő tudósításunkat pedig itt olvashatjátok.

Tény, hogy a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta a legtöbbször novellát is elemezhettek a középszinten írásbelizők, de volt olyan év, amikor egy költeményről, balladáról kellett esszét írni: 2006-ban például Márai Sándor Halotti beszéd, 2012-ben Arany János Tetemre hívás című művét kellett elemezni.

Jól látható trend, hogy ha novellát is kapnak a diákok, általában kortárs, esetleg olyan XX. századi szerző művét választja a tételkészítő bizottság, aki nem része a törzsanyagnak - ilyen például Sánta Ferenc, Gelléri Andor Endre vagy Mészöly Miklós.  

Évfordulók: számítanak?

Petőfi Sándor, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Karinthy Frigyes, Mikszáth Kálmán - 2005 óta ezek a szerzők legalább kétszer szerepeltek a középszintű írásbelin.

Míg a régi érettségi rendszerben az irodalmi-történelmi évfordulók jó kiindulópontot jelentettek, a szaktanárok szerint a kétszintű érettségin ritkábban fordul elő, hogy évfordulós szerző művét kapják a diákok. Az idén több irodalmi évforduló is van: 120 éve született Déry Tibor és Csinszka, Ady múzsája. 25 éve hunyt el Márai Sándor és Weöres Sándor, 70 éve Radnóti Miklós, 80 éve pedig Móra Ferenc. Madách Imre 150 éve, Zrínyi Miklós pedig 350 éve hunyt el. Radnótihoz kapcsolódik, hogy 2014 a holokauszt emlékéve.

Szövegértés: nem számít a szerző, csak a téma

Az elmúlt években a legtöbbször nyelvészeti témájú szöveget kaptak a vizsgázók. 2013-ban például Gósy Mária gyermeknyelvről írt tanulmányát, 2012 októberében Keszler Borbála nyelvész Írásjelhasználat és nyelvi kultúra című munkájának részletét kellett értelmezniük, míg 2008-ban Nádasdy Ádám Miért változik a nyelv? című előadásának levonatát.

Irodalmi témájú írások is több feladatsorba bekerültek: 2011-ben Nemes Nagy Ágnes Párbeszéd a mai versről, 2009-ben Mikszáth Kálmán Jókai Mór élete és kora című műből kaptak egy részletet a diákok, míg 2010-ben egy Magyar Hírlap-cikket kellett értelmezniük, amely egy Janus Pannonius-műről szólt. 2005 után többször volt környezetvédelmi-ökológiai témájú szöveg is.