Minimumponthatár, kapacitás

A legtöbb alap- és osztatlan szakon, illetve a felsőoktatási szakképzéseken az állami ösztöndíjas hely feltétele, hogy elérjétek a jogszabályban meghatározott minimumponthatárt és beférjetek a szakos kapacitásba.

A minimumponthatár 2015-ben az alap- és osztatlan képzéseken 280, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 240 pont - előbbibe az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és OKJ-s végzettségéért járó többletpontokat, az utóbbiba csak az emelt szintűért járó pontokat lehet beszámítani. A minimumponthatárról itt olvashattok részletesen.

A szakos kapacitás, amelyet a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpontban, az adott szaknál nézhettek meg, azt mutatja, hogy az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésre összesen hányan kerülhetnek be. Elvileg azok, akik elérik a minimumponthatárt, és beférnek a szakos kapacitásba, államis helyet szerezhetnek, az intézmények ugyanakkor a minimálisnál magasabb limitet is meghatározhatnak. A ponthatárhúzás 2015-ös szabályairól szóló összefoglalónkat az összes képzéstípussal itt találjátok.

Központi ponthatáros szakok

41 alap-, illetve osztatlan szakon a minimumponthatárnál 20-185 ponttal magasabb limitet határozott meg a kormány: csak az kerülhet be állami ösztöndíjas képzésre, aki ezt eléri. Ugyanakkor itt is érvényes a szabály, hogy a szakos kapacitás és a jelentkezők teljesítménye alapján magasabb ponthatár is kialakulhat. A központi ponthatárokat itt nézhetitek meg.

12 félévig tanulhattok ingyen

Állami ösztöndíjjal összesen 12 félévig tanulhattok ingyen - a támogatási idő 14 félév abban az esetben, ha 10 félévnél hosszabb osztatlan képzésre kerültök be. Egy adott szakon a képzési időn felül maximum két félévig tanulhattok ingyen, egy hat féléves alapképzésen tehát maximum nyolc félévig, egy négy féléves mesterszak esetén pedig hat félévig. Az állami ösztöndíjas képzés részleteit itt találjátok.

Ilyen nyilatkozatot kell aláírnotok

Ha állami ösztöndíjasként szeretnétek elkezdeni a tanulmányaitokat, a beiratkozáskor alá kell írnotok az úgynevezett hallgatói nyilatkozatot (korábbi nevén hallgatói szerződést), amelyben vállaljátok, hogy a képzési idő legfeljebb másfélszeresén belül megszerzitek a diplomátokat, illetve hogy az ezt követő húsz évben legalább a tanulmányaitoknak megfelelő ideig hazai munkaviszonyban dolgoztok.

Ellenkező esetben a képzés költségének felét, illetve a teljes összeget vissza kell fizetnetek. A hallgatói nyilatkozatról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok.

Párhuzamos képzésben duplán számítanak a félévek

Fontos, hogy ha egy év csúszással elkezdtek egy másik szakot is, a korábbi szabállyal ellentétben duplán számolják az állami ösztöndíjas féléveket. Így például ha az idén bekerültök egy alapképzésre, jövőre pedig felvételiztek egy másikra, az összes állami ösztöndíjas félévetekre szükségetek lesz, ha mindkettőt ingyen szeretnétek elvégezni.

Akkor is kezdhettek újabb alapképzést, ha már van diplomátok

Az állami féléveket bármilyen kombinációban felhasználhatjátok: ha az első diplomátok megszerzése után döntötök úgy, hogy még egy alapszakot szeretnétek elvégezni, azt is van lehetőségetek ingyen elvégezni.

Ha viszont a tanulmányaitok közben szakot váltotok, az első szak elejétől számítanak az igénybe vehető állami félévek: például ha elvégeztek egy évet alapképzésen, és utána átmentek egy másikra, még hat szemeszteren át tanulhattok ingyen.

Bármelyik év végén elveszhet az állami ösztöndíj

Fontos, hogy az állami ösztöndíjas helyet mindig csak egy évre kapjátok meg: ha nem végzitek el egy év alatt legalább a tantervben szereplő kreditek felét - 30 kreditet -, és nem éritek el intézmény által meghatározott tanulmányi átlagot - ilyen csak néhány egyetemen, főiskolán van -, csak önköltségesként folytathatjátok a tanulmányaitokat.

A legjobb tanulmányi eredményű önköltséges hallgatóknak is van lehetőségük ösztöndíjas helyet szerezni.