Idén érettségiztek vagy diplomáztok, és külföldi továbbtanulásban gondolkodtok? Cikksorozatunkban megnézzük, milyen az egyes országok felsőoktatási rendszere és hogyan jelentkezhettek. Második rész: Ausztria.
Ahogy Németországban, úgy Ausztriában is ingyenes a felsőoktatás, mindössze szemeszterenként 17,5 eurós regisztrációs díjat kell fizetnetek, amelyből a hallgatói önkormányzat a különböző szolgáltatásokat fedezi. Hároméves alapképzés esetén nyolc, kétéves mesterképzés esetén pedig hat félév van ingyen, tehát egy évvel csúszhattok túl a képzési időn. Utána már fizetnetek kell, alapképzésen szemeszterenként 363,36 eurót.
A legtöbb alapképzés német nyelvű, angol nyelven leginkább a gazdaság és a turizmus területén, illetve a mérnöki szakok között találtok programot. Ha mesterszakra jelentkeznétek, már több angol nyelvűt találtok, ezekért ugyanakkor gyakran - az alapképzésen is - fizetni kell.
Az osztrák rendszer különbséget tesz a kutatóegyetemek és a főiskolák (Fachhochschule) között: míg előbbiekben inkább elméleti képzést kínálnak, utóbbiakban gyakorlati képzés folyik, legalább féléves szakmai gyakorlattal. Bizonyos tárgyakat, például gazdasági vagy mérnöki képzéseket elsősorban a főiskolákon találtok meg - írja az Engame.
A téli szemeszter október elejétől január végéig, a nyári szemeszter pedig március elejétől június végéig tart. Miután beköltöztetek, három napon belül kell jelentkeznetek a helyi önkormányzatnál, hogy lakcímkártyát szeretnétek készíttetni. Ha három hónapnál tovább maradtok Ausztriában, tartózkodási engedélyre van szükség.
Pénzügyek
Bécsben 600-800 euróból lehet kijönni havonta, ez az összeg tartalmazza a kollégium díját is, ami 200-300 euró - a kisebb városokban ennél jóval olcsóbban is kijöhettek. A kollégiumok különálló intézmények, így az egyetemtől függetlenül kell kérnetek a férőhelyet.
Az egyetemen szociális alapú támogatást csak akkor kaphattok, ha osztrák érettségitek van, vagy az egyik szülőtök Ausztriában dolgozik. Teljesítményalapú ösztöndíjra viszont pályáznotok kell, ha az előző félévben legalább 30 kreditet elvégeztetek, és az átlagotok 1,8 alatt van (Ausztriában a legjobb jegy az 1-es, a legrosszabb az 5-ös).
| Ezek a legjobb osztrák egyetemek |
A Quacquarelli Symonds 2014/2015-ös világrangsorának top 600-as listájára a Bécsi Egyetem a 156., a Vienna University of Technology pedig a 246. helyet szerezte meg. A grazi Karl-Franzens-Universität a 411-420., a linzi Johannes Kepler University pedig az 551-600. helyen került fel a listára. |
Diákmunkát kétféle módon, bejelentett, állandó munkaviszonnyal, illetve úgynevezett Honorarnote alapú munkával végezhettek. Utóbbi egy alkalmi munkaviszony, amiért a magánszemély számlát állít ki, és egy bizonyos összeg fölött adózik utána. A minimum órabér 5-6 euró, de átlagosan 7-8 eurót fizetnek, a 9-10 eurós órabér pedig már elég jónak számít.
A biztosításért fizetni kell, azonban az alapszolgáltatásokat három évig ingyen kaphatjátok meg, ha kiváltjátok az európai biztosítási kártyát: ezt térítésmentesen tehetitek meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál.
Hogyan jelentkezhettek?
Legalább középfokú nyelvtudásra van szükségetek, ha Ausztriában szeretnétek továbbtanulni - a nyelvtudást a legtöbb esetben igazolni is kell érettségivel vagy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal. Felvételi vizsga a legtöbb egyetemen van: ez állhat egyszerű szóbeli elbeszélgetésből, az orvosi egyetemeken viszont például komolyabb követelményeket támasztanak, és több szakon emelt szintű érettségit is kérnek. A középiskolai tanulmányi eredményeket általában nem veszik figyelembe.
Az osztrák egyetemeken az alapszakos tanulmányok nagy részének van egy kezdő fázisa, az úgynevezett STEOP (Studieneingangs- und Orientierungsphase). Ez 3-4 tantárgyból áll, és minimum 15 kredites: amíg ezeket le nem teszitek, más tantárgyból sem jelentkezhettek vizsgára. Egyszer pótvizsgázhattok, ha ez sem sikerül, nem folytathatjátok a képzést.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
