Beszélt ugyan a felvételiről, de tényeket alig-alig említett napirend előtti felszólalásában Hoffmann Rózsa a parlament hétfői ülésén. Az oktatási államtitkár szerint február 24-ig annyian küldték el jelentkezési lapjukat elektronikusan, ahány elsőévesnek az állam – teljesen vagy részben – fizeti a tanulmányait, úgyhogy "nincs ok aggodalomra". Ráadásul idén még a felvi.hu sem omlott össze.
Nem úgy, mint 2010-ben, amikor a jelentkezési határidő napján az egész felvételi rendszer elérhetetlenné vált - mondta. „Idén az elektronikai rendszer is jól vizsgázott” – tette hozzá Hoffmann, aki szerint a kormány nem korlátozza a hallgatók számát, egyedül a 240 pontos alsó határt húzták meg, az pedig a minőség javulását várják. Igaz, erről még a Hiller-féle oktatási minisztérium döntött első körben, az új rendszer bevezetése a diákoknak adott „türelmi idő” miatt csúszott 2012-re.
Pokorni aggódott, de már nem
„Azt hiszem, bevallhatjuk, hogy valamennyien aggodalommal vegyes érzésekkel vártuk az idei jelentkezési számok alakulását. Nagyon komoly bizonytalanság él a felvételizőkben és a szülőkben, mert az évtized legradikálisabb átalakítását hajtja végre a kormány” – mondta Pokorni Zoltán, az államtitkárral rendre összezördülő fideszes oktatáspolitikus, aki ezúttal visszafogottan nyilatkozott a Nefmi munkájáról, igaz, többször elismételte, hogy a fizetős szakok jelentős anyagi terhet rónak majd a szülőkre és a hallgatókra.
Pokorni szerint azt kellett eldönteni, hogy meghagyják-e a tömeges felsőoktatást, vagy visszatérnek a rendszerváltás előtti arányokhoz. „Jó döntést hoztunk, magánforrásokat vonunk be a felsőoktatásba” – mondta a január végén bemutatott diákhitel 2-ről. Ezen a napon már másodjára kerül szóba a 2010-es felvételi, amikor pont annyian jelentkeztek egyetemre és főiskolára, mint idén.
"Hoffmann egy másik országban él"
„A jó kis 60-as, 70-es években vagyunk, ahol negyven éve tartott az ország” – Hiller István volt oktatási miniszter így kommentálta Hoffmann Rózsa napirend előtti felszólalását. Újra elmondta, hogy ilyen drasztikus keretszám-csökkentést még nem egyetlen kormány sem hajtott végre, és az új diákhitelrendszer is komoly veszélyeket rejt, mert nem lehet tudni, hogy mondjuk 2017-ben mennyi lesz az állami kamattámogatás.
A jobbikos Baczó Zoltán szerint „csak játék a szavakkal”, hogy nem vezették be a tandíjat, „ha ötezren tanulhatnának ingyen, önök akkor is azt mondanák, hogy teljesítették a vállalásaikat”. Utalt arra is, hogy itt lenne az ideje Hoffmann lemondásának: „volt két államtitkár, aki levonta a következtetést, és azt mondta, hogy ilyen feltételek mellett nem vállalja a munkát”.
Osztolykán Ágnes (LMP) „mérhetetlen szomorúsággal hallgatta” Hoffmann Rózsát, aki – szerinte – nagyon jól kitanulta a tervgazdálkodás módszerét. „Hallgatók és oktatók ezrei tiltakoznak az új felsőoktatási törvény ellen, mindenki a mi szemünkkel látja a törvényt, nem pedig az ön szemével” – mondta.
Michl Józsefnek nyugodt a szíve
Michl József viszont nyugodt szívvel jelentkezne a felsőoktatásba, ha végzős középiskolás lenne – a KDNP-s politikus szerint persze ezt csak azok tehetik, akik „bíznak a tudásukban” és „tisztességesen végezték el a középiskolát”. Michl szerint árulkodó, hogy az oktatási államtitkárság felvételi road show-ján nem mindenhol volt teltház, „ez azt mutatja, hogy a fiatalok nagy része képben volt”.
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
