Felvételi 2024: a kommunikáció- és médiatudomány alapszakra jelentkezők között ez az egyetem lett a legnépszerűbb

2293-an jelentkeztek a 2024-es felvételin kommunikáció-és médiatudomány alapszakra első helyen, ami Mutatjuk, hogy közülük melyik egyetemre szeretnének a legtöbben bekerülni.

Az idei felvételin a kommunikáció-és médiatudomány lett a 12. legnépszerűbb szak az alap-és osztatlan képzések közül. Első helyen 2293-an jelölték meg ezt a szakot, míg az összes jelentkezések száma elérte 11631-et.

Fontos azonban megjegyezni, hogy Oktatási Hivatal 2024-es statisztikáiban az nem látszik, hogy egy adott képzésre összesen hányan jelentkeztek. Csupán az elsőhelyes jelentkezők számát tüntetik fel, azt nem, hogy egy adott szakra összesen hányan jelentkeztek, például a listájuk második, harmadik, vagy akár hatodik helyén.

Az első helyes jelentkezők többsége, 1515-en,  állami ösztöndíjas, nappali tagozatot jelölt meg. Közülük a legtöbben az következő egyetemeken szeretnének kommunikáció-és médiatudományt tanulni ősztől.

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 299 fő
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 151 fő
  • Szegedi Tudományegyetem: 133 fő
2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor.

Az angol nyelvű kommunikáció-és médatudomány állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapszakok között a legnépszerűbb a Corvinus, ezt a képzést 54-en jelölték meg az első helyen. Érdemes megjegyezni, hogy a Pannon Egyetemen ugyanezt a szakot csak 4-en írták be első helyre.

A 2024-es felvételi legnépszerűbb szakjaival az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.