Mutatjuk a részleteket.
2024-ben nemcsak az érettségi változik, hanem a felvételi pontszámítás is. Az egyetemek többek között maguk dönthetik el, hogy húznak-e minimumponthatárt.
Ha a Budapesti Corvinuson Egyetem valamelyik alapszakán szeretnétek ősztől tanulni, akkor legalább 400 pontot kell szereznetek, amihez gyakorlatilag kitűnő érettségi bizonyítványra, nyelvvizsgára van szükségetek. Arról nem is beszélve, hogy több alapszakon felvételi követelmény legalább egy emelt szintű érettségi.
A Corvinuson ráadásul csak abban az esetben kaptok intézményi pontot az emelt szintű érettségire, amennyiben a tárgy az adott szakon előírt emelt szintű érettségi tárgyak illetve az érettségi felvételi tárgyak között szerepel. Tehát ha például a Corvinus gazdálkodási és menezsdment alapszakjára szeretnétek bekerülni, akkor a
emelt szintű érettségit számítják be. A Corvinuson ezekből a tárgyakból az emelt szintű érettségi 50 intézményi pontot ér.
Ha ki szeretnétek számolni a pontjaitokat, akkor próbáljátok ki az Eduline megújult kalkulátorát.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
