Mi történik a magyarérettségin, ha mindkét esszéfeladat megoldásába belekezdtetek, és nem jelöltétek egyértelműen, melyiket szeretnétek, hogy értékeljék?
Május 6-án magyar nyelv és irodalomból vizsgáznak a diákok, ami közép- és emelt szinten egyaránt egy két részből álló, maximum 100 pontos feladatlap megoldásából áll.
A középszintű magyarérettségi II. részében két különböző szövegalkotási feladatból választhattok majd. Eldönthetitek, hogy egy adott mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatását vagy egy témakifejtő dolgozat/esszé írását választjátok irodalmi témakörben. Mindkét esetben összesen legfeljebb 40 pontot kaphattok.
Abban az esetben, ha elsőre nem tudjátok melyik esszét írjátok meg, és mindkettőbe belekezdenétek, fontos, hogy jelöljétek meg, végül melyiket választottátok.
A vizsgaszabályzat szerint ugyanis: „ha a vizsgázó mindkét feladatot megoldja, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie”.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
