Mi történik a magyarérettségin, ha mindkét esszéfeladat megoldásába belekezdtetek, és nem jelöltétek egyértelműen, melyiket szeretnétek, hogy értékeljék?
Május 6-án magyar nyelv és irodalomból vizsgáznak a diákok, ami közép- és emelt szinten egyaránt egy két részből álló, maximum 100 pontos feladatlap megoldásából áll.
A középszintű magyarérettségi II. részében két különböző szövegalkotási feladatból választhattok majd. Eldönthetitek, hogy egy adott mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatását vagy egy témakifejtő dolgozat/esszé írását választjátok irodalmi témakörben. Mindkét esetben összesen legfeljebb 40 pontot kaphattok.
Abban az esetben, ha elsőre nem tudjátok melyik esszét írjátok meg, és mindkettőbe belekezdenétek, fontos, hogy jelöljétek meg, végül melyiket választottátok.
A vizsgaszabályzat szerint ugyanis: „ha a vizsgázó mindkét feladatot megoldja, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie”.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
