200 éve született Jókai Mór, 150 éve Klebelsberg Kunó.
Jókai Mór – a magyar és egyetemes irodalom, valamint drámaköltészet egyik legkiemelkedőbb és legismertebb alakja – születésének 200. évfordulója alkalmából az Országgyűlés Jókai Mór-emlékévvé, Klebelsberg Kunó, a magyar tudományos és kulturális élet kiváló alakja születésének 150. évfordulója alkalmából pedig Klebelsberg Kunó-emlékévvé nyilvánítja a 2025-ös évet - szúrta ki az Eduline a keddi Magyar Közlönyben.
A határozatban hozzáteszik; az Országgyűlés támogatja és szorgalmazza olyan rendezvények szervezését, oktatási anyagok és művészeti alkotások készítését, amelyek Jókai Mór és Klebelsberg Kunó életművével kapcsolatosak, és "hozzájárulnak a méltó megemlékezéshez".
A határozat május 1-jén életbe is lépett.
Benne lehetnek az érettségiben?
Mivel 2023 Petőfi Sándor és Madách Imre-emlékév volt, szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt azt találgattuk, hogy az említett magyar szerzők közül valamelyik feltűnhet-e majd a magyarérettségiben. Bár erre az általunk megkérdezett magyartanár nem sok esélyt látott, mivel szerinte a feladatsor összeállítói nem veszik figyelembe az ilyen évfordulókat, Petőfi végül feltűnt az akkori magyarérettségiben. Az irodalmi feladatlap II. részében, vagyis a műértelmező szövegalkotásban választhatták egy Tóth Árpád és egy Petőfi vers összehasonlítását azok, akik nem akarták Lázár Ervin egyik novelláját elemezni.
Arról, hogy az idei Holokauszt emlékév kapcsán feltűnhet-e Radnóti Miklós a hétfői magyarérettségiben, Németh Nikolett magyartanárral beszélgettünk:
Idén különösen a társadalomtudományi, bölcsészeti, és pedagógusképzési területeken várható létszámcsökkenés, de nagy a különbség az előző kormányzat által jobban és kevésbé szívlelt egyetemek között.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
