200 éve született Jókai Mór, 150 éve Klebelsberg Kunó.
Jókai Mór – a magyar és egyetemes irodalom, valamint drámaköltészet egyik legkiemelkedőbb és legismertebb alakja – születésének 200. évfordulója alkalmából az Országgyűlés Jókai Mór-emlékévvé, Klebelsberg Kunó, a magyar tudományos és kulturális élet kiváló alakja születésének 150. évfordulója alkalmából pedig Klebelsberg Kunó-emlékévvé nyilvánítja a 2025-ös évet - szúrta ki az Eduline a keddi Magyar Közlönyben.
A határozatban hozzáteszik; az Országgyűlés támogatja és szorgalmazza olyan rendezvények szervezését, oktatási anyagok és művészeti alkotások készítését, amelyek Jókai Mór és Klebelsberg Kunó életművével kapcsolatosak, és "hozzájárulnak a méltó megemlékezéshez".
A határozat május 1-jén életbe is lépett.
Benne lehetnek az érettségiben?
Mivel 2023 Petőfi Sándor és Madách Imre-emlékév volt, szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt azt találgattuk, hogy az említett magyar szerzők közül valamelyik feltűnhet-e majd a magyarérettségiben. Bár erre az általunk megkérdezett magyartanár nem sok esélyt látott, mivel szerinte a feladatsor összeállítói nem veszik figyelembe az ilyen évfordulókat, Petőfi végül feltűnt az akkori magyarérettségiben. Az irodalmi feladatlap II. részében, vagyis a műértelmező szövegalkotásban választhatták egy Tóth Árpád és egy Petőfi vers összehasonlítását azok, akik nem akarták Lázár Ervin egyik novelláját elemezni.
Arról, hogy az idei Holokauszt emlékév kapcsán feltűnhet-e Radnóti Miklós a hétfői magyarérettségiben, Németh Nikolett magyartanárral beszélgettünk:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
