Az iskola és a fideszes politikus szerint nincsen abban semmi politika, hogy ebben az évben a ballagó diákok és tanáraik mellett ő is felkerült a tablókra.
Idén először a pécsi református gimnázium tablóin, nemcsak a tanulók és a pedagógusok, hanem a fenntartó is szerepel. A pécsi intézmény Fenntartói Igazgatótanácsának elnöke pedig nem más, mint Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselő.- írja a Szabad Pécs. A portál információi szerint több szülő nehezményezte, hogy a politikus is szerepel a végzősök tablóin, de a tanári kart is megosztotta az újítás.
A Szabad Pécs megkereste az iskola igazgatóját, Kádár Pétert is, aki úgy fogalmazott, hogya a tablóra az iskola azt tesz fel, akit fontosnak tart.
Az iskola tiszteli a fenntartót, ezért szerepelteti az iskola tablóján annak vezető képviselőjét. Ez az iskola belügye.
Később Kádár hozzátette:
A demokratikus világban a legtermészetesebb dolog, hogy választott képviselők, közéleti szereplők részt vesznek a társadalmi élet különböző közösségeiben, kórházak, iskolák fenntartói testületeiben. Mint ahogy az is természetes, hogy a választott tisztviselők tiszteletet érdemelnek, ha segítik a közösség jólétét, a közjót.
A lap Hoppál Pétert is megkereste, aki azt mondta, hogy ő nem politikusként szerepel a tablókon, hanem a Fenntartói Igazgatótanács elnökeként. Emellett kitért arra is, hogy a baranyai református egyházmegye egyik célja, hogy jobban kommunikálja, hogy az intézményt ők tartják fent. Egyáltalán nem tartja problémásnak, hogy felkerült a tablóra, sőt nagyon is megtisztelőnek és logikus lépésnek véli.
Hoppál azt viszont határozottan hangsúlyozta, hogy nincsen köze a közelgő választásakhoz, hogy szerepel a tablón.
Az mindenesetre érdekes, hogy hiába kezdődnek egy héten belül a ballagások, a refisek tablóit a korábbi évekkel ellentétben idén nem lehet megnézni a pécsi belvárosban, legalábbis eddig még nem kerültek ki.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
