Hogyan kalkulálhattok a pontjaitokkal, ha felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek? Mutatjuk.
A felsőoktatási szakképzéseken háromféleképpen számolhatják ki a jelentkezők összpontszámát: vagy megduplázzák a tanulmányi pontokat, vagy összeadják a tanulmányi és az érettségi pontokat, vagy megkétszerezik az érettségi pontokat.
A három számítási mód közül mindig a jelentkező számára legelőnyösebbet alkalmazzák. Az így megkapott pontszámhoz adják hozzá a pluszpontokat.
Az intézmények nem határozták meg, hogy milyen tárgyakból kell érettségi pontot számolni, ezért az érettségi bizonyítványban vagy tanúsítványban szereplő két legjobb eredményt veszik figyelembe. Minden egyéb pontszámítási szabály ugyanolyan, mint az alap- és osztatlan szakokon (kivéve, hogy korábbi szakképesítésért nem jár többletpont - hívja fel a figyelmet a felvételi tájékoztató).
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
